127544. lajstromszámú szabadalom • Kollimátorrendszer optikai mérőjelek előállítására, távolságmérők számára
2 ÍÍ15ÁL foglalnak helyet, tehát e kép előállításában részük van. Két határeset lehetséges.. E határesetek egyikénél a jel a vele összekötött tárgylencse ama oldalán fekszik, 5 mely a másik tárgylencséhez képest el van fordítva. Ez esetben a jellel összekötött egész tárgylencsének a távoli kép. előállításában része van. Ha e haláresetből kiindulva a tárgylencse részvételét a 10 kép előállításában csökkentjük, akkor a inásik határesethez érkezünk, melynél a részvétel nulla, a jel tehát a vele összekötött tárgylencse ama oldalán fekszik, mely a másik tárgylencse felé van for-15 dítva. Ilyen kollimátorrendszernek tehát az a jellegzetessége, hogy a jelek a két lárgylencse egymás felé fordított felületei állal határolt téren belül vannak elrendezve. Hogy ez esetben az 'esetleg bekö-20 vetkező forgásokat ártalmatlanná tegyük,, arról kell gondoskodni, hogy minden jel tengelypontjának képe helyett a tengelypont maga ama ponttal essen egybe, mely a másik jel képe számára a lárgylencse, 25 lárgyoklali főpontja. Lálhaló, hogy az utóbbi haláresetben a kél jel egymáslóü távolságának egyenlőnek kell lennie a kollimátorrendszer tárgylencséinek góctávolságával. Ennek felté-30 lele, hogy a tárgylencsék gőctávolságainak, pontosan egybe kell vágni. Azonban aránylag nagy nehézségeket okoz, c követelményt kielégítően teljesíteni. Ezért ajánlatos, különösen erős nagyítású és nagy 35 teljesítményű távolságmérőknél a kollimálorrcndszernek olyan kivitelét választani, melynél minden lárgylencse löbb lencséből áll és minden jelnek üveglemez a hordozója, mely a hozzátartozó lárgylencsé-40 vei együtt, közös foglalatba van erősítve, E kivilel azt a lehetőséget nyújtja, hogy a távolságmérő összeépítésénél a tárgylencse tagjainak egymástóli távolsága még Kis mértékben változtatható, ami által, 4S mint ismeretes, a lárgylencsegóclávolság nagyságára hatás gyakorolható és azonkívül a jellemez a jelet hordó felületté), pontosan a tárgylencse tárgyoldali fősíkjába hozható. Célszerű a tárgylencsék 50 mindegyikét két lencséből kialakítani és, ezzel egyidejűleg a tárgylencsét oly módon achromalikussá lenni, hogy gyűjtő koronalencséi. szóró fi int üveg lencsével, egyesítjük. 55 A rajz 1—6. ábráiban a találmány szerinti kollimálorrendszerek hat példaképem kiviteli alakja vázlatosan van feltűntetve. Az összes példák kollimátorrendszereinéil az —F— góctávolság egyenlő. Az ábrázolás egyszerűsítésére a koUimátorjeleket 60 e jelek tengelypontjai jelölik. Mindegyik példának két egyenlő tengelyű és a jelsíkra függőleges síkhoz részarányosán elrendezett, hasonló tárgylencséje van, melyeknek mindegyike jellel van egyesítve. 65 Az első példa tárgylencséi (1. ábra) egyegy síkdomború —1— és —2— lencséből állanak, melyeknek sík felületei egymás felé vannak fordítva. E tárgylencsék képoldali —H,— és —H2 — főpontjai a dorn- 70 ború felületek tetőpontjai. E pontokban az —Mt— és —M 9 — jelek vannak. Az —M,— jelet az —1— lencse a tárgy oldali —H'x — főpontban, az —M2 — jelet, a —2— tencse tárgyoldali —H',— főpontban tűn- 75 téti fel. A tárgyoldali —H\— és —H'2 -főponlok az —1— és —2— lencsék belsejében feküsznek, melynél a —H',—nck a —2— lencse gócpontjával, a —H'2 —nek az —1— lencse gócpontjával egybe kell 80 esni. Ha a —H',— és H'2 pontok távolsága —F—fel egyenlő, akkor az—-M,— és —M.,— jelek mindkél képsugámyalábja, az —1— és —2— kollimátorlencsékből, párhuzamos sugarú nyalábként lép- 85 nek ki és é két nyaláb tengelysugarai állal bezárt ISlF-nyi szög változatlan marad a tárgylencséknek tetszés szerinli tengelyek körüli, kis forgásainál is. A második példa tárgylencséi (2. ábra) 90 a —3— és —4— lencsék, amelyek szintén síkdomborűak, de olyan helyzetben, vannak, hogy domború felülelük egymásfelé van fordítva. E felületek tetőpontjai a tárgyoldali —H'3 — és —H' 4 — főpon- 95 tok. E" pontokban az —M, és M4 — kollimálorjelek vannak. A —H\, és H'4 — pontok egymástóli távolsága —F—fel van jelölve. A harmadik példánál (3. ábra) mind- 100 egyik tárgylencse kétfelől domború, korona üvegből való —5— vagy —fi— lencséből és síkhomorú, flintüvegből való —5'— vagy —6'— lencséből áll. A kétfelől domború —5— és —6— lencsék egy- 105 más felé vannak fordítva és az egymás felé fordított tetőpontok az — M5 és'M 3 — koUimátorjeleket hordják. Mindegyik tárgylencse két lencséjének egymástóli távolsága aránylag kicsire van választva, te- 110 kinlettel arra, hogy a tárgylencsék túrgy. oldali —H'5 és H' 6 —• főpontjai szintén az
