127544. lajstromszámú szabadalom • Kollimátorrendszer optikai mérőjelek előállítására, távolságmérők számára

Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGTAB KIßiin SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127544. szám. VH/a. osztály. — Z. 2360. alapszám. Kollimátorrendszer optikai mérőjelek előállítására távolságmérők számára. Carl Zeiss gyári cég, Jena. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 29. — Németbirodalmi elsőbbsége: 1939. évi november hó 20. Optikai mérőjelek előállítására távolságmérők számára kollimátorrendszerekiet! már használtak, melyeknek kél, azonos tengelyű tárgylencséje voll, amelyekkeli 5 egy-egy tesiszerű jel volt egyesítve. A tárgylencsék egymáshoz képest úgy voltak elrendezve, hogy minden jel a másik tárgylencse gócpontjában feküdt, azért, hogy mindkét tárgylencse a jeleket nagy 10 távolságban tüntesse fel. Ha olyan jelekről volt szó, melyek nemcsak egy pontot jelöltek, hanem valamely nagyobb területei, pl. valamely osztásnak alakját, iákkor az említett feltétel a jelek tengely-* 15 pontjai számára volt mérvadó. A jelké-* pek tárgyként szolgáltak, melyekről a távolságmérő-tárgylencsék ia szemlencsekép-» síkokban reális képeket, az optikai m& rőjeleket állították elő. 20 Katonai célokra a mérés pontossága tekintetében ia követelmény, hogy az optikai jelek helyzete mechanikai és hőbe-« hatások ellen a legnagyobb mértékben érzéketlen legyen. Ehhez szükséges, hogy 25 ama szög, melyet a jeleket ábrázoló sugárnyalábok zárnak be, változatlan maradjon. Minthogy az ismeretes kollimátorrendszereknél a jelek egyike a tárgylencsék egyikével szilárdan van összekötve, 30 ama szög, melyet a kollimátorrendiszerből kilépő képsugárnyalábok tengelyei zárnak be, állandó marad, ha a rá hatói befolyások az egyik tárgylencse és a hozzátartozó jelet a tárgylencse-tenge'.yrc die-35 rékszög alatt elmozdítják. A szög azonban, mely rendes körülmények között 180°, általánosságban változik, ha a tárgylencse cs a jel forgási végez. A forgások káros hálásának kiküszöbölésére a találmány szerint minden jel úgy 40 van elrendezve, hogy a jel tengelypontjának képe, melyet a vele összekötött tárgylencse ama része állít elő, mely a jelnek a másik tárgylencse felé fordított oldalán fekszik, ama ponttal esik egybe, 45 mely a másik jel képe számára a tárg3r

lencse tárgyfelőli oldalának főpontja. Ez érzéketlenség azon alapszik, hogy a tárgylencse forgásai, olyan tengely körül, melyhez az említett képpont tartozik, sem a 50 képpontnak helyzetét, sem e pontból kiinduló, a másik tárgylencse által előállított képsugárnyalábnak irányát, sem pedig a sugárnyaláb irányát, melynek eredete a másik jelben van és az elsősorban 55 említett tárgylencse hatása alatt párhuzamos sugarúvá vált, meg nem változtatják és hogy továbbá a tárgylencse és a jel párhuzamos eltolásai ilyen változásokat nem idézhetnek elő. Ezért tetszés sze- 60 jinti tengelyek körüli forgásoknak, melyek inindig a képponton áthatoló tengely körüli forgás és párhuzamos eltolás eredőjeként képzelhetők el, sincs káros hatásuk. Az említett feltétel az általános cselre. (,$ érvényes, midőn minden jel a tárgylencsével úgy van összekötve, hogy e tárgylencsének részei a jel és annak végtelen távoli képét előállító tárgylencse között