127530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázkeverékek elemzésére

2 127530. zott mennyiséget vezették az oldaton át és harmadszor a gázáthaladás megszüntetése után a megváltozott vezetőképességet mérték meg. E különálló műveletek meghatá-5 rozott adagokkal dolgozó módszerek alkalmazását tették szükségessé és így mindama hátrányoknak is alá voltak vetve, amelyek' az adagokkal dolgozó eljárásokkal kapcsolatosak. 10 Gázban feloldott vagy szuszpendált szénhidrogének (vagy bármily más anyagok) kis koncentrációinak meghatározásánál a legnagyobb nehézségeket a gázoknak!, a befogadó edény falain való adszorpciója okoz-15 za. így, pl., ha valamely gázmintát, amely egy millió részben tíz rész etánt tartalmaz^ tökéletesen tiszta edénybe vezetnek és néhány percig benne tartják, akkor a gázminta, kilépése után, esetleg már csak 5 20 rész etánt tartalmaz egy millió részben. Ez a hatás felületi hatás és mint ilyen, rendkívül változó. Az adszorpciós hatásokat, hosszas gyakorlattal, különleges edénysorozat alkalmazásával lehet ugyan belyes-25 bíteni, de megfigyelhető az is, hogy valamely felület a benne foglalt gázhoz viszonyítva, ismételt töltés után, egyensúlyi állapotba kerül, úgyhogy bizonyos számú töltés után a kilépő gáznak koncentrációja 30 azonos a belépő gázéval, feltéve, hogy hőmérsékleti vagy más változások nem hatnak zavarólag az edényre, A felületi hatások továbbá nagy edények alkalmazásával. is csökkenthetők, úgyhogy az elfoglalt fe-35 lület és 'elfoglalt térfogat közötti arány, csökkenthető. Nagy edények alkalmazása azonban, melyek az egyensúlyi állapot eléréséhez ismételt töltést igényelnek, szükségképen igen nagy térfogatú mintát igé-40 nyel. Minthogy az adszorpciós egyensúly eléréséhez szükséges térfogat a minta koncentrációjának csökkenésévei növekszik, ez az eljárás természetesen nehézkessé válik, ha a mérendő alkatrész koncentrációja ki-45 csiny lesz, amiből következik, hogjy a meghatározott adagokkal dolgozó elemező módszerek igen alacsony koncentrációkhoz nem alkalmasak. Másrészt az olyan elemző módszer, amely -50 nél a gáz folytonos áramában aránylag; kis keresztmetszetű csöveken halad át, előnyösen alkalmazható az említett hátrány elkerülésére, mert az exponált felület az áthaladó gázzal csakhamar adszorpciós; 55 egyensúlyba kerül és az áramló rendszer; bármely szakaszában, rövid idő múlva, a kilépő gáz azonos a belépő gázzal. Ez még akkor is így van, ha az áthaladási utak felületének állapota nem áll gondos ellenőrzés alatt. Ennélfogva a folytonos működé- 60 sű, áramló elemző rendszer alkalmazásai esetén bizonyos szabadságunk van az anyagok megválasztása és az elemző rendszer tisztasági állapota tekintetében. A találmány egyik célja tehát, hogy foly- 65 tonos eljárásban lehetővé tegye gázkeverékékben szénhidrogének vagy más gázok rendkívül csekély mennyiségének pontos meghatározását, az adagokkal dolgozó eljárás fentebb ismertetett hátrányainak ki- 70 küszöbölése mellett. A találmány szerinti eljárás a következő műveleteket öleli fel: a gazkeverékkel reakcióba lépni képes elektrolitét oly térberA helyezzük el, amelynek reakciós öve és 75 ezzel folyadék-összeköttetésben álló mérési öve van, azután a gázkeveréket csupán a reakciós övön vezetjük át és ebben az oldattal tökéletes reakcióba engedjük lépni, az oldatot a két övön át folytonos kerin- 80 gésben tartjuk, az oldaton, csupán a mérési övre korlátozott pálya mentén, villamos áramot vezetünk át és a reakció folytán az oldat fajlagos vezetőképességébeií beállott változásokat megfigyeljük. 85 A találmányt alább, a mellékelt rajz kapcsán, részletesen ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés vázlatos rajza, 90 ' a 2. és 3. ábrák az eljárás foganatosítására alkalmazott reakciós kamra két célszerű kivileli alakja. Az 1. ábra szerinti berendezésnél a mintagáz-tartály, a pl. cellofánból vagy állati 95 bélből való —1— zsákból áll, mely más rugalmas vagy merev falú tartály is lehet. Az —1— tartály két koncentrikus gázzáró —2— és —3— zsákot tartalmaz; a belső —2— zsák a —3— zsákban van elrendezve, íoc nehogy a oellofánfalakon át történő diffúzió a gázmintát beszennyezhesse. Mindkét —2— és —3— zsák meg van töltve a gázmintával, de csak a belső —2— zsákban foglalt mintát elemezzük szénhidrogén- 105 tartalmára. A külső —3— zsák belső tere a küllevegővel az —5— csövön át közlekedik, melybe —6— visszacsapőszelep és —7— szivatytyú van beiktatva. Ez a szivattyú célsze- ne rűen oly szerkezetű, hogy mozgó részei nem igényelnek kenést és így elejét veszszük annak, hogy a mintát szénhidrogénkenőanyagok elszennyezzék.