127528. lajstromszámú szabadalom • Tövisvezeték csőtolópadokhoz

Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BIRÓSM SZABADALMI LEIRAS 127528. szám. XII/c. osztály. — M. 11788. alapszám. Tövisvezeték csíítolópadokhoz. Mannesmann-Röhrenwerke Düsseldorf. A bejelentés napja: 1940. évi április hó 30. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi május hó 3. Tudvalevő, hogy csőtolópadokon a tövist, ill. a tövisrudat a fogasrúd-ágy körzetébén vezetékekben szokták vezetni. Alkalmaztak már a tolópad egyes húzógyűrűi 5 között is vezetékeket. Nincsen vezeték azonban, az ismert elrendezéseknél az előlyukasztott munkadarabok berakása helyén. Ez nagyon veszélyezteti a tövist, főleg kis átmérőjű csövek előállításánál. 10 Emellett még egy másik hátrány is mutatkozik: t. i. hogyha kis átmérőjű és igen hosszú csöveket akarunk előállítani, nagyon vastag falú munkadarabot használunk a lyukátmérőhöz viszonyítva. Ennek 15 az a következménye, hogy az első húzógyűrűk — beleértve a közbeiktatott vezetőgyűrűket — és a tolótövis, ill. tövisirúd között nagy a játék. Ennélfogva a tövis kihajlása az első húzógyűrű körze-20 lében igen nagy, úgyhogy a tövis és t, tövisrúd maradandó kihajlásától kell tartani. A tövis és tövisrúd és a húzógyűrűk között jelentékeny nyomás keletkezik, amely a tövis felületének és a húzógyűrűk 25 megsérülését okozhatja. Ezenkívül az első húzógyűrűkben nagy lesz a tövis és a tövisrúd kotyogása is. Hogy az ismert berendezések hátrányait elkerüljük, a találmány szerint a szokásos 30 tövisvezetékeken kívül még további tövisvezetéket alkalmazunk, mely a tövist, ill. a tövisrudat hengeres hüvely alakjában körülveszi és a tolópad-ágyon hosszirányban eltolható úgy, hogy a tövist, ill. tövis-35 rudat, a berakás helyén és az első húzógyűrűk körzetében vezeti. Hogy ezt elérjük, a vezetőhüvely az első húzógyűrű belvilágának megfelelően, különöböző vastagságú. Az ilyen vezető hüvely elrendezése lehetővé teszi a tövis előidézte toló- 40 művelet támogatását, amennyiben ugyanis a hüvelyt nyomókölyüként használjuk. Evégből a találmány szerint egyfelől a tövis, ill. a tövisrúd és a vezetőhüvely mozgásait egymással kapcsolatba hozzuk és 45 másfelől a hüvely hajtószerkezetét a tövishez képest úgy állítjuk be, hogy csak a két hajtószerkezet egyesített erői nyomják keresztül a munkadarabot az első húzógyűrűkön. Ez azért szükséges, nehogy 50 esetleg a nyomókölyű magában, a tövis nélkül igyekezzék keresztüllökni a munkadarabot az első húzógyűrűn, vagy pedig a tövis magában dolgozzék. Mert mindkét esetben zavarok lépnének fel s főleg a 55 második esetben nem lehetne éppen azt a hátrányt kiküszöbölni, amelyet el akarunk kerülni, t. i. a tövis a lyukasztott darab fenekét át ne bökje. A rajz a hüvely elrendezésének két ki- 60 viteli alakját ábrázolja az 1—5. ábrákon, A 6. ábra a tövishajtó és hüvelyhajtó berendezések mozgásának és erőinek összekapcsolását szemlélteti. Amint az 1. és 2. ábrán látszik, az a 65 tövis a b tövisrúdra van szerelve. Vezetékül szolgálnak a fogasrúd-ágy körzetében a helytálló c vezetékek. A húzógyűrű d-vel, a berakórész pedig e-vel van megjelölve. A találmány szerinti pótvezetéket 70