127526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkbevonatnak cinkkloridból, illetőleg cinktartalmú anyagokból való előállítására
2 Í2752Ő. utánadagolható. A leírt berendezésen rudukáló hatású gázt áramoltatunk át. A gáz belépése és kilépése helyét a rajzban 14 és 15 nyilakkal jelöltük meg. 5 A cinkkloridot a 3 kemencében oly, mértékben hevítjük fel, — célszerűen 600— 800 C°-ra — hogy az elgőzölög és a gőzöket a kemencén átáramló hordozógáz a célszerűen 7G0 'C°-ra felhevített 12 alumí-10 niumforgácson át magával ragadja. A cinkklorid ezen a forgácson szétbomlik és a keletkezett cink az áthúzott szalagra csapódik. A gázok ezután a 6 szekrényben lecsapódnak anélkül, hogy a cinkbe-15 vonattal ellátott szalagot befolyásolnák. A fent leírt eljárást úgy foganatosítottuk, hogy a gázt a kemencén át 5 cm percenkénti sebességgel áramoltatluk; ilymódon a szalagon 80 g/m2 súlyú cinkbevonatot 20 kaptunk. Ha az eljárást alumíniumforgács alkalmazása nélkül, de egyébként azonos körülmények között foganatosítottuk, úgy a szalagon cinklecsapódás nem volt megállapítható. Hasonló eredményt kapunk akkor is, ha hordozógázként kokszgázt, 55 torokgázt vagy más hasonló gázt alkalmazunk. A szalagra lecsopódott cinkréteg vastagsága a készüléken átvezetett szalag, valamint gáz sebességének változtatásával befolyásolható. Ha cmktartalmú porokat, 60 például cinktartalmú anyaggal dolgozó nagyolvasztó torokporát alkalmazzuk, akkor az említett feltételek mellett nem kapunk használható cinkbevonatot. Ha azonban ehhez a porhoz konyhasót vagy kony- 55 hasót és szénport adunk, akkor a készüléken átvezetett szalagon szintén kifogástalan cinkbevonat létesül. Az alábbi táblázatban néhány kísérleti adatot közlünk: 70 75 25 30 Cinktartalmú nagyolvasztópor összetétele Zn : 78,48 Adalékok 60 rész porra 4 rész konyhasó 40 rész porra 63 rész konyhasó és 8 rész szénpor A por hómérséklete 1100C° 1100C° Az aluminium hőmérséklete 760C° 760C° Hordozógáz kokszgáz torokgáz Szalagsebesség 4 cm/perc 4 cm/perc Cinkréteg 80 g/m2 66 g/in2 80 35 40 Szabadalmi igénypontok: Eljárás cinkbevonatnak fémeken, különösen vason és acélon és különösen szalagokon, bádogokon, drótokon vagy csöveken cinkkloridból való előállítására, melyre jellemző, hogy cinkkloridot hevítéssel gázalakra hozunk és ezt a gázalakú cinkkloridot redukáló hatású hordozógázokkal hevített alumínium fölölt vezetjük el, majd közvetlenül az alumíniumon való áthaladás után a cinkbevonattal ellátandó tárgyakkal hozzuk össze. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, "hogy a cinkbevonattal ellátandó tárgyakat a cinkkloridböl fejleszlett gőzökön átvezetiük. 85 90 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinli eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy mint cinktartalmú anyagot oly cinktartalmú porokat vagy érceket alkalmazunk, amelyekhez előzően konyhasót .adagoltunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a cinktartalmú kiindulási anyagokhoz konyhasói és szabad vagy kötött állapotú szenet adunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, mely- 95 re jellemző, hogy alumínium helyett oly fémet, például magnéziumot vagy 'vegyületet alkalmazunk, melynek, affinitása klórral szemben nagyobb mint cinkkel szemben. 100 1 rajzlap melléklettel Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMERTNIK ISTVÁN m. kir. szab. bíró. „J ö V ö" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi József