127498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajlítórúgók hordképességének növelésére, valamint előfeszültség alatt álló hajlítórúgó

127498. 3 által előidézett üzemi feszültségekkel ellentétesek. Az 1. ábrán látható rugót tudvalevőleg a nyaláb közepén támasztják alá és mindkét végén terhelik, úgyhogy mind-5 egyik rúgó]emez felső felében húzófeszültségek, alsó felében pedig nyomófeszültségek adódnak. Az üzemi terhelés olyan feszültségeket idéz elő, melyek a keresztmetszetben a BCO'C'B' és a DDE'D' vonalakig kai bezárt felületen oszlanak el. A határrétiegek vizsgálatánál kitűnik, hogy az ezekben maradó AB, illetve A'B' rejtett feszültségek a keresztmetszet illető határának a semleges N—.—N szálaktól 15 váló távolságával bizonyos törvényszerűséggel növekednek. A külső terhelésnek megfelelő BD és B'D' feszültségek a ha< tárrétegekben közvetlenül arányosak e határrétegeknek a semleges N—.—N szálak-20 tói való ej és ez

távolságaival, azonban a vizsgált határrétegekben a legnagyobb valóságos feszültség a legnagyobb külső terhelésnél, amelynek a BD és a B'D' összfeszültség felelne meg, kisebb, mert az 25 csakis az AD ésA'D' ériékekkel egyenlő. Minél nagyobb az előfeszültség, annál nagyobbra választható a tarhelés anélkül, hogy a valóságos AD és A'D'feszültségek az illető anyag számára megengedett értékeket, pl. 30 a kifáradás határait meghaladnák. A semleges N—.—N szálak helyzetének megválasztásához képest tehát az előfeszültség nagysága a legnagyobb megengedhető anyagértékekhez alkalmazkodhat és ezzel 35 a külső terhelésnek megfelelő BD és B'D' feszültség a legnagyobb elérhető értékre hozható anélkül, hogy a valóságos AD és A'D' feszültségek növekednének és ezzel a rúgó élettartamát veszélyeztetnék. A sem-40 leges N—.—N szálak helyzetének kiválasztásával továbbá a keresztmetszet valóságos igénybevételét a húzás és a nyomás oldalán a határszálakban adódó AD és, A'D' feszültségeknek megfelelően az 45 ismételt igénybevétellel kapcsolatos kutatások tapasztalatai szerint akként állapítjuk meg, hogy AD kisebb A'D'-nél és e két érték egymáshoz kb. úgy aránylik, mint az illető, a rúgó készítéséhez használt 50 anyag kifáradási értékei húzásra és nyomásra. Az 5. ábrán rúgólemez további keresztmetszete látható, mely a 2. és 3. ábra szerinti kiviteltől abban különbözik, hogy 55 mindkét oldalán vájatokkal és magasbításokkal kialakított, önmagában ismeretes Felelős kiadó: dr. ladomérl SZME alakot választottunk. A mindkét oldali bordák és mélyedések oly elrendezésűek és méretezésűek, hogy a rúgólemezek egyébként ugyancsak önmagában ismert 60 módon az összeépítésnél egymásba kapcsolódnak, úgyhogy a rúgónj^aláb kis térszükségletű felépítésének előnye biztosítva marad. Ezen túlmenően a bordák és mélyedések oly méretezésűek, hogy az 65 előfeszültségek a határrétegekben a szükségelt aráidban létesülnek, úgyhogy a találmány célját elérjük. A 4. ábra kapcsán miegm agya rázott feszültségeloszlás érvényes az 5. ábrán látható rúgókeresztmet- 70' szetre is, amelynél az üzemi termelések révén húzásra igénybevett határrétegek a semleges N—.—N szálaktól szintén nagyobb ©z távolságban vannak, mint az üzemi terhelések által nyomásra igénybevett 75 határrétegek, melyek távolsága ej. A találmány keretén belül a hajlításra igénybevett rugókhoz sokféle keresztmetszetet használhatunk. E keresztmetszetek kialakítása függ a rúgó készítéséhez hasz- 80 nált anyag tulajdonságaitól és a húzás és nyomás kifáradási határaitól. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hajlítórúgók, pl. hordrúgők hordképességének növelésére, azzal jel- 85 lemezve, hogy a rúgókereszlinelszetszélső szálaiban képlékeny alakváltozás révén olyan előfeszültségeket (pl. AB, A'B') létesítünk, melyek iránya a tulajdonképeni üzemi feszültségekkel ellentétes, 90 emellett a rúgókeresztmetszetet akként alakítjuk, hogy a szélső szálakban a valóságos üzemi húzófeszültségek (pl. AD) a valóságos üzemi nyomófeszültségeknél (pl. A'D') kisebbek. 95 2. Előfeszültség alatt álló hajlítórúgó, azzal jellemezve, hogy a rúgókeresztmetszet szélső szálaiban olyan előfeszültségek (pl. AB, A'B') vannak, melyek iránya a tulajdonképeni üzemi feszültsé- 100 gekkel ellentétes, emellett a rúgó keresztmetszete oly alakítású, hogy a szélső szálakban a valóságos üzemi húzófeszültségek (pl. AD) a valóságos üzemi nyomófeszültségeknél (pl. A'D') kisebbek. 105 3. A 2. igénypont szerint hajlítórúgó foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomásra igénybevett szélső( js.za.lak

; az (N—.—N) semleges szálaktól kisebb (ej ) távolságban vannak, mint a húzás- no ra igénybevett szélső szálak. 1 rajzlap melléklettel CNIK ISTVÁN m. kir. szab. biro. ,,JÖVÖ" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi Józseí