127495. lajstromszámú szabadalom • Erősítőkapcsolás együttes áram- és feszültség-ellencsatolással az erősítő belső ellenállásának választás szerinti beállítására az erősítés befolyásolása nélkül
Megjelent 1941. évi július hó 15. MAGTAB KIRÁLYI «fflK SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127495. szám. VII./j. osztály. — L. 8117. alapszám. Erősítő kapcsolás együttes áram- és feszültségj ellencsatolással az erősítő belső ellenállásának választás szerinti beállítására az erősítés befolyásolása nélkül. Licentia Patent-Verwaltungs G. m. b. H., Berlin. Bejelentés napja: 1940. évi április hó 12. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi május hó 2. Ismeretes, hogy erősítőknél ellencsatolással a nemlineáris torzítás csökkentését, valamint az erősítő belső ellenállásánál^ változtatását érhetjük el. Ismeretes emel-5 lett, hogy az áram-ellencsatolásnál, melynél az ellencsatolt feszültség arányos az erősítő kimenőáramával, a belső ellenállás növekszik, míg a feszültség-ellencsatolásnál, melynél'az ellencsatolt feszültség 10 arányos az erősítő kimenőfieszültségével4 a belső ellenállás csökken. Ellcncsatolással működő erősítőtől általában megkívánják, hogy az egyidejűleg meghatározott lincarizálási-, azaz csengési 15 tényezőre vonatkozó feltételnek, valamint a fogyasztó ellenállásához meghatározott alkalmazkodási feltételnek feleljen meg. Csupán áram-, vagy csupán feszültség-ellencsatolás alkalmazásakor tehát, tekintet-2o tel arra, hogy a fogyasztó ellenállás általában meghatározott nagyságú, a linearizáláshoz felhasználható ellencsatolás fokát az alkalmazkodási feltétel korlátozza, úgyhogy az alkalmazkodási feltételre való 25 tekintettel gyakran nem lehet elégséges linearizálást elérni. E nehézség leküzdésére ismeretes, hogy az áram- és a feszültség-ellencsa,^ tolást együttesen alkalmazzák. Ennek az 30 együttes ellencsatolással ellátott erősítőkapcsolásnak a hátránya azonban, hogy az alkalmazkodási feltételek változásakor mindkét ellencsatolást egymáshoz való viszonyuk arányában kell változtatni, anél-35 kül, hogy emellett az erősítés megváltozna. E két feltétel egyidejű kielégítése az ismeretes kapcsolásoknál igen körülményes és időrabló. A találmány értelmében az ismeretes kapcsolás e hátrányát oly együttes áram- 40 és feszültség-ellencsatolással működő erősítőkapcsolással küszöböljük ki, mely egyszerű módon lehetővé teszi, hogy az erősítő belső ellenállását az erősítés befolyásolása nélkül tetszés szerint beállíthassuk. 45 A találmány értelmében az áram- és a feszültség-ellencsatolást szabályozótaggal akként kombináljuk, hogy a szabályozótagnak a belső ellenállás változtatása céljából való változtatásakor az eredő összes 50 ellencsatoló feszültség és ezzel az erősí-» tés mindig azonos nagyságú marad. A találmányt az ábrák kapcsán" ismertetjük közelebbről. A találmánynak az 1. ábrában látható 55 példaképem kiviteli alakjánál —V— az erősítőcső, melynek rácsához az —m— és '•—n— bemenő szorítókon át az erősítendő feszültséget vezetjük. A cső —o, p— kimenő sarkai között —Ra— terhelő el- 60 lenállás és a —T— ellencsatoló transzformátor (—Wj— menetszámú) —1— primertekercse párhuzamosan van kapcsolva. E transzformátor (—w2 — menetszámú) —2— szekundertekercse —q, v— sarkai révén 65 egyrészt közvetlenül az —x— katódaföldelő ponthoz, másrészt a változtatható, tisztán ohmos, azaz a frekvenciától független,, vagy esetleg a frekvenciától függő, szabályozótagként szolgáló — T\ — ellenálláson 7j