127492. lajstromszámú szabadalom • Fekvőhellyé átalakítható ülőbútor

Megjelent 1941. évi július hé 15. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127492. szám. VIII/c osztály. — G. 9054. alapszám. Fekvőhellyé átalakítható ülőbútor. Grosz Chaim Károly magánzó, Budapest, A bejelentés napja: 1940. évi április hő 10. Az egy- vagy kétszemélyes fekvőhellyé átalakítható ülőbútorok (pamlagok, tám­lásszékek vagy támlás karosszékek) tűlnyo­mólag olyanok, hogy a fekvőhellyé vagy 5 ággyá átalakított állapotban a fekvőfelület egyik részét az ülőbútornak tulajdonkép­peni, rendszerint kitolható, azaz önmagával párhuzamosan előrehúzható ülőlapja vagy párnázata, másik részét pedig a részben 10 vagy egészen háttámlául alkalmazott, az ággyá való átalakításhoz valamilyen mó­don lefektethető, függélyes vagy ferde lap, vagy párnázat alkotja. Az ilyen bútorok! sorában javasoltak már olyant, melynéli 15 a bútor hátsó részét alsó végén csukló­san felszerelt, az átalakításhoz előrehaj­lítható fiekvőíap alkotta, mely két egy­más mellé helyezeti és együttesen kezel­hető párnázatból állott. Ennek a megol-20 dásnak, a nehéz kezelhetőségen kívül, az volt a hátránya, hogy a fekvőhellyé át­alakított állapotban a kettős párnázat egyi­ke oly helyzetet foglal el, hogy a test alátámasztására nem volt kihasználva. 25 Hasonló célokra javasollak már továbbá olyan kettős párnázatot, melynek két ré­sze csuklőszerüen (í'émcsukló mellőzésé­vel, célszerűen, kárpitozott azaz textilcsuk­lóval) volt egymással összekötve és össze-30 hajtott állapotban háttámlául szerepelt, ';..• ami magában véve célszerű volt ugyan, azonban a fekvőhellyé való átalakításhoz a kettős csuklós párnázatot, kézzel, külön ki kellett emelni és szétterpesztve lefek-35 tetni, valamint az ülőbútorrá való vissza­állításánál, természetesen, szintén közzel' kellett ezt a kettős párnázatot felemelni, összehajtani és visszahelyezni. Ez nem­csak hátrányos, nehéz kezelést okozott, hanem azzal a hátránnyal is járt, hogy 40 az említett,csuklós rész, a fekvőhellyé való átalakításakor, akár felülre, akár alulra kerülhetett, illetve nem volt semmiféle biz­tosíték arra, hogy a csuklós rész felülre kerüljön. 45 A találmány többek között azon a fel­ismerésen alapszik, hogy ilyen kettős vaoy többszörös, csuklós párnázatoknál a fek­vőhellyé átalakított állapotban a csuklók­nak felül kell lenniök, mert csak így ér- 50 hető el az, hogy két-két szomszédos pár­na között ne legyenek kitöltetlen héza­gok, illetve egyenetlenségek, melyek a fek­vésnél kellemetlenül érezhetők. Az imént említett, csuklós párnázalokkal szemben a 55 találmány azon a további felismerésen is alapszik, hogy a kézzel való teljes, fárad­ságos le-, illetve kiemelést elkerülendő, a párnák vagy lapok egy részének a bútor­állvánnyal mechanikailag összefüggésben, 60 vagyis az állvánnyal összekapcsolva vagy legalábbis vezetve kell lennie. Végül javasoltak ugyan már fekvőhellyé átalakítható olyan ülőbútort is, mely egy­más mellé láncszerűen sorakoztatott, végig 65 csuklósan összekötött, több párnázatból ál­lott, melyeket ugyan a bútorállvánnyal ösz­szefüggésben lehetett szétnyitni, illetve ösz­szehajtogatni, azonban a csuklók egy ré­sze alulra került, ami az említett hátrány- 70

Next

/
Thumbnails
Contents