127462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melegvízben levő hőenergiának hűtési célokra való gazdaságos kihasználására

Megjelent 1941. évi július hő IS. MAG TAR KIRÁLYI «BA SZABAMlMI

BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 127462. szám. XVIII/c osztály. — H. 10830. alapszám. Eljárás melegvízben levő hőenergiának hűtési célokra való gazdaságos kihasználására Heller László oki. gépészmérnök, Budapest. A fcejeiar.íés nspja: 1940. évi január hó 26, A gyakorlatban legjobban elterjedt két hűtési rendszer a kompressziós és abszorpciós rendszer. A kompressziós rendszer csupán mechanikai energiát igényel, 5 az abszorpciós rendszer üzembentartásához pedig — a segédgépek meghajtásán kívül — kizárólag hőenergia szükséges. Amennyiben tehát nagymennyiségű melegvíz áll rendelkezésre, az ebben rejlő 10 hőmennyiséget teoretikusan fel lehetne használni abszorpciós rendszerű hűtőtelep üzembentartására. Azonban ez a felhasználási lehetőség csupán teoretikus értékű, mert ez a megoldás gyakorlati-15 lag meg nem valósítható kivitelhez vezetne. A melegvíz hőmérséklete (70—80 C°) — eltekintve, hogy a melegvízből való hőelvonás a melegvíz hőmérsékletének arányos csökkenésével jár — ugyanis nem. 20 alkalmias a gyakorlati megvalósításra, mivel ennél az alacsonyabb hőmérsékletnél már az abszorpciós telep hatásfoka teljesen leromlik, mely körülmény azután — még ha megfelelő mennyiségű meleg-25 víz rendelkezésre is állna — oly mértékben növelné meg a szükséges berendezés méreteit, hogy a befektetett tőke költségeit még az esetleg teljesen ingyenes hőenergia sem tudná kiegyenlíteni. 30 Az alább ismertetett eljárás azonban fenti hátrányokat kiküszöböli és lehetővé teszi a melegvíznek gyakorlatilag megvalósítható abszorpciós telepben való kihasználását. Maga az eljárás a mellékelt séma sze- 35 rint egyébként a következő: A rendelkezésre álló melegvízmennyiség iegy (f) fojtószelepen keresztül egy vákuum alatt álló (d) tartályba jut, ahol a melegvíz a vákuumnak megfelelő telített- 40 ségi hőmérsékletre hül le, egy része pedig elpárolog és így kisnyomású (1. ata alatti) telített gőzt nyerünk. Az így képződött gőzmennyiséget azután egy (c) kompresszorba vezetjük, amely azt 1—2 ata 45 nyomásra komprimálja. A kompresszorban történő állapotváltozás, vagy adiabatikus, vagy izothermikus, vagy polytropikus lehet. Izotermikus kompresszió esetén telített gőzt kapunk, kis nedvességtartalom- 50 mai, adiabatikus kompresszió esetén viszont túlhevített gőzt kapunk. A túlhevítés mértéke mindenesetre csekély lesz, tekintettel a kis nyomásemelkedésre. A kompresszort egy (b) ellennyomásos gőzerőgép 55 (dugattyús gőzgép vagy gőzturbina) hajtja, amely la frissgőzt nagy nyomáson kapja az (a) kazánból, mely frissgőz azután a gőzgépben ugyanarra a gőznyomásra expandál, mint amilyen gőznyomással a 60 melegvízből termelt gőz a kompresszort elhagyja. Ezután ia gőzgép kipüffögő gőze a kompresszorból jövő gőzzel keveredik és együttesen jutnak az (e) abszorpciós berendezésbe. Fenti eljárással tehát a melegvízben lévő hőenergiát magasabb hőmérsékletre transformáljuk, mégpedig még adiabatikus kompresszió esetén is — tekintettel kis-