127454. lajstromszámú szabadalom • Lámpa

Megjelent 19«. évi július hó 15. JÍMfAE KIRÍIiYI SZÁBADAL1ÍÍ BIKÓSÁG SZABADALMI LEIRAS láf4S4. szám. ÍI/d. osztály. — T. 62Í1. alapszám. Lámpit. Tóth Miklós oki. gépészmérnök, Budapest. Á bejélerVfés napja: 1938. évi október hő 25. A találmány tompított fénnyel világító,, különösen légoltalmi célokra alkalmas! lámpa, melynek oly fényeljienzője van, hogy a lámpa fénye felülről nem Iját-5 ható. Egyébként a találmány szerinti lámpa kivitelezhető úgy, hogy fényt sem felfelé, sem lefelé nem vet, hanem fénye csak a vízszintes irányban és a vízszintes iránytól felfelé és lefelé csak néhány fok-10" kai eltérő irányokon belül bitható. A lámpa különösen mint légvédelmi irányjelző lámpa úgy is kivitelezhető, hogy irányított fényt nem ad, vagyis a lámpa fényforrásából fény közvetlenül nem jü't-15 hat a szabadba, hanem a lámpa csak szórt fénnyel, parázshoz hasonlóan világít. A találmány szerinti lámpánál a fény a fényforrásból fényellenző ernyőkkel köz-20 refogott egy vagy több fénycsatornán jut ki a lámpából. A találmány értelmében két szomszédos fényellenző ernyő közül, legalább az egyiknek a fényforrásból kilépő fénysugarak irányára keresztirányban 25 elrendezett falakkal határölt, a fénycsátorna felé nyitott, vályúszerű ki-mélyítése van. Ismeretesek lámpákhoz való olyan fénytompító eszközök, amelyek egymás mel-30 lett párhuzamosan elrendezett fekete lemezekből vannak. Ezek a fent körülírt célra nem felelnek meg, niert a lemeze^ ken, különösen azok nedves vagy szenynyezett állapotában a fény minden irány-35 ban szétvetődik, úgyhogy az ilyen lámpa féilye a meg nem engedett irányokban] felülről, oldalról és alulról is látható. Ugyanez a hátrányuk az üveglencsékkel felszerelt lámpáknak is, melyek ugyan az optikával meghatározott kiváltságos irány- 40 !ban adják le a legtöbb fényt, de az átvilágított üveg más irányokból is jól látható. A találmány szerinti ernyővel ezeket a hátrányokat sikerült kiküszöbölni, mert a fent leírt kivitelű fényellenző ernyőben a 45 fény többszörösen verődik vissza, úgyhogy a lámpa egyik kivitelénél abból csak oly gyenge szórt fény jut a szabadba, hogy az esetleg nedves vagy szennyezett ernyő sem vetít a kívánt irányon kívül 50 eső irányokban annyi fényt, hogy a lámpa ezekből az irányokból látható volna. A lámpa másik kiviteli alakjánál, amelynél a lámpából kevés irányított fény is kiléphet, tehát a fény égy része a fény- 55 forrásból egyenes vonalúan, visszaverődés nélkül juthat á szabadba, az ernyők vályús kiképzése következtében a fénycsatorna oly hosszú, hogy a kísérletek bizonysága szerint felülről ez a lámpa sem 60 látható. A találmány szerinti lámpa néhány példaként! kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel, az ábrákban azonban a lámpának csak a találmány megértéséhez szükséges 65 részét, a fényellenző ernyő néhány kiviteli alakját mutatjuk be. Az ábrák különböző fényellenzők függőleges metszetéit mutatják. Az 1. ábrabeli kiviteli alaknál a fény- 70