127440. lajstromszámú szabadalom • Generátor villamos rezgésekhez

127440. 5 létre, amely végül az előbbi legnagyobb értéket éri el. Ha a feszültség a 'terhelőkörben a visszafutás végén csökken, a kis erősítési tényezőjű —32— cső katódpoten-5 ciálja csökken és a cső a —21— terhelő induktivitás megfordított árama számára hirtelen vezetővé válik és ezzel a —38— kapacitás megfordított feltöltése útján a terhelőkörben a feszültség további csök-10 kenését megakadályozza. A —32— cső kiínenőárama, a visszafutás végén, azonnal a legnagyobb értéket éri el és egyidejűleg a —30— cső, amelyet a —31— cső elreteszelt, nem ad le több impulzust. A —31— 15 csőben az áram azután a következő sorfutási idő alatt fokozatosan megnövekszik, a kirnenőkörben az áramot teljesen a vczérlőelektródán ható feszültség hullámalakja szabja meg. Egyidejűleg az áram 20 a —32— csőben fokozatosan csökken; ezt részben a kimeneti elektródák közötti feszültségváltozás és részben a —22— vezérlő elektródán ható negatív feszültség hullámalakja okozza. 25 Minthogy a —31— cső árnyékoltrácsú cső, az anódfeszültség nem befolyásolja lényegesen az anódáramot. Ennélfogva a 2c. ábrán a visszafutás alatti emelkedői. áramkarakterisztikát a bemeneti elcktró-30 dákon ható csökkenő negalív feszültségnek magában kell előidéznie. A 2e. ábrán teljes vonallal kihúzott görbe a szükséges rácsfeszültség hullámalakját ábrázolja. Ennek a hullámalaknak negalív impulzu-35 sai vannak, amelyek a —31— cső munkapontját a visszafutás alall a törésponton túlra helyezik át, továbbá a sorfutási idő alatt fűrészfog-összetevők is vannak jelen. A—31— cső számára ezt a beme-40 nöfeszültséget a —30— cső anódkörében a —33-— ellenállásról és a —31— kondenzátorról vesszük le. A —33— ellenállást és a —34— kondenzátort úgy méretezzük, hogy a fűrészfog-összelevőnek, melyet a 45 —30— cső vezet le a bevezetett szinkronizáló impulzusokból a sorfutási idő alatt oly értéke legyen, hogy a —31— cső munkapontját a sorfutási idő kezdetén a töréspont közelébe helyezi át; a kimenőáram 50 ebben az esetben fokozatosan megnövekszik, ha a rácselőfeszültség a sorfuiási idő végén zérushoz közeledik. A —31— cső normálisan rácsáram nélkül dolgozik, ámbár kis rácsáram nem 55 szükségképpen hátrányos. A —31— cső a 2e. ábrán szaggatottan rajzolt Ec

vonallal ábrázolt rácselőfeszültséget kapja. Némely esetben a —31— cső ráesel őfeszültsége számára való áramforrás elhagyható, ha a —37— rácslevezetésen átmenő kis rácsáram 60 a szükséges rácselőfeszültség létesítésére elegendő. A —32— cso kimenőárama függ mind a terhelőkör feszültségétől, amelyet a 2b, ábrán a teljes vonallal rajzolt görbe szem- 65 leltet, mind pedig a vezérlőfeszültségtől, amelyet a cső—22—vezérlőelektródájára adunk. A 2f. ábra a különböző feszültséghullám-alakokat a —32— csővel kapcsolatban tünteti fel. Az —m— görbe, amely 70 a 2b. ábra görbéjének felel meg, a —32— cső —29— katódjának a földdel szembeni feszültségét ábrázolja. A cső —23— kimenő elektródájának a körében negatív előfeszültség-forrást rendezünk el, amely 75 az anódfeszültségforrással együtt, a csőnek a földdel szemben állandó előfeszüllséget ad; ezt az Ed egyenes ábrázolja. Az —n— egyenes a —32— cső —22— vezérlő elektródájának el őf észültségét, az —o— 80 görbe pedig váltakozó feszültségének lefolyását tünteti fel. A —32— cső kimenőfeszültsége, amely az —m— és Ed görbék közötti különbségből adódik, a sorperiódus alatt kissé megnövekszik. Ezzel a —32— 85 cső kimenőárama megnövekszik; ez az áramnövekedés ahhoz kell, hogy az áramot a terhelőkörben megnöveljük. A —32— cső kimenő áramának csökkenését a —22— vezérlő elektródához vezetett fűrészfog-fe-90 szültség idézi elő. Ez a sorfutási idő alatt negativebbé válik és csaknem elegendő ahhoz, hogy a csövet a sorfutási idő végén elreteszelje. Ezt a fűrészfogfeszültséget a —41— kondenzátoron vesszük le, amely a 95 terhelőkor feszültség impulzusait integrálja. A —31— és —32— csövek kimenőáramainak együttműködése a kívánt fűrészfogáramnak a terhelőkörben való előállítá- 100 sara, legjobban a 3. ábra szerinti diagramm kapcsán magyarázható meg. A nagy - erősítésű —31— cső elöfeszültségeit a diagramm felső részében, a kis erősítési tényezőjű —32— cső clőfeszültségeil pedig 105 a diagramm alsó részében ábrázoltuk. Az áramokat ellentétes értelemben vittük fel, mert azok ellentétes irányokban folynak a terhelőkörön át. Mindegyik görbe állandó előfeszültségre vonatkozik; ez az elő- no feszültség a különböző görbéknél zérusból kiindulva negativebbé válik. A görbéket, eszményítve, egyeneseknek ábrázoltuk; ezzel a kis erősítési tényezőjű —32— csőnek