127439. lajstromszámú szabadalom • Izzító kemence
Megjelent 1941. évi július hő 15. MA6YAX KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127439. szám. IV/i. osztály. — G. 9077. alapszám. Izzító kemence. Deutsche Gold- und Sílber-Scheídeanstalt, vormals Roessler cég, Frankfurt/Main. A bejelentés napja: 1940. évi június hó 7. — Németbirodalmi elsőbbsége: 1939. évi június hó 8. Magas, különösen 1400 C° hőmérsékletet meghaladó fűtőképességű villamos tégelyizzító kemencéket eddig csak oly kivitelben tartottak létesíthetőknek, melyben egy 5 széntégely közvetlenül a fűtő áramba volt bekapcsolva és az áram hevítette azt fel. Ilyen izzító kemencéknek azonban lényeges hátrányaik vannak, melyek főleg a széntégely alkalmazására vezethetők visz-10 sza. Többek között fennáll az a veszély, hogy az olvasztandó anyag szennyeződik, a tégely eltörik, és különösen az, hogy a tégely vegyi reakcióba lép, például a tégely térben gyakran jelenlevő hidrogénnel. A fű-15 tőáramkörbe kapcsolt széntégelyek, villamos vezetékhez lévén kötve, a fűtő kamrában nem voltak tetszés szerint mozgathatók, ami pedig hőfolyamatoknál, optimális hatás elérésére, gyakran szükséges. 20 A találmány szerint az említett hátrányoktól mentes kiváló tégelyizzító kemencék olymódon létesíthetők, hogy a villamos ellenállás fűtést úgy képezzük ki, hogy a fűtővezetékeket a kemencetér belsejében 25 a kemencefalak előtt szabadon, azaz úgy rendezzük el, hogy sugárzó részük seholsem érintkezik a kemence egyéb részeivel. A találmány szerint a kemencefalaknak legalábbis a fűtőtér felöli részei tűzálló 30 oxidokból készülnek, például berilliumoxidból, magnéziumoxidból, alumíniumoxidból, tórium oxidból, cirkonoxidból, 98 o/0 -ot meghaladó, előnyösen 99—100 o/o tisztasággal. A fűtővezetékek a találmány szerint molib-35 dénből és/vagy wolframból készülnek. Ismeretes ugyan tégelynélküli nagyhőfokú kemencékhez az említett tűzálló oxidok egynémelyikének alkalmazása, de az ismert kemencéknél a fűtővezetékeket csak a kemencetéren kívül merték elrendezni, 40 tehát a behelyezett tégelyre való közvetlen sugároztatás nem volt lehetséges. Javasolták már továbbá a kemencekamrafalak felépítésénél tűzálló oxidoknak adalékként való alkalmazását, azonban nem, mint e talál- 45 mány szerint, gyakorlatilag véve egyedüli alkatrészként. A találmány szerinti kemence a tűzálló oxidokkal, mint berilliumoxiddal, magnéziumoxiddal, alumíniumoxiddal, tórium- 50 oxiddal, cirkonoxiddal bélelhető vagy ezekből az oxidokból építhető fel. Az említett oxidok közül a magnéziumoxid és legkivált az alumíniumoxid a legelőnyösebbek. A hevítendő anyag felvételére tégely he- 55 lyétt a kemencén áthaladó cső is alkalmazható. A találmány szerinti izzítókemencéknek sok előnye van. Első sorban az, hogy a találmány szerint alkalmazandó szigetelő- 60 anyagok elektrolitikus közömbössége következtében, magas hőfokok és hosszantartó igénybevételek esetén is, a fűtővezetékek a legegyszerűbben rendezhetők el. Az izzítótér falain átmenő melegszállítás 65 nem következik be és a falak thermikusan nagyon megkíméltetnek. Helyi túlhevílés . nem történhet. A falak vékonyak lehetnek és ha kívánatos, több rétegből készíthetők. A fűtő vezetékek, különösen tnermikus 70
