127409. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa felületi megvilágításhoz

2 127490. léten (amilyen pl. egy szoba mennyezete és mely felületre a búra hossztengelyvonala kiváltképen előnyösen derékszögben van elhelyezve) a célnak kiválóan megfelelően 5 oszlik el. Előnyösnek bizonyult, ha a parabolatengelyek a búra tengelyvonalával 70— 90°-nyi szöget alkotnak. Azz izzótestet egy villamos izzólámpának szokásos izzóteste alkothatja. Ekkor elő-10 nyös, ha ez az izzótest félkör szerint van kialakítva és egy meridiánsíkban helyezkedik el akként, hogy súlypontja a paraboláknak a meridiánsíkban fekvő gyújtópontjával egybeesik. Az »izzótest« azonban kisütőcső 15 pl. kontrahált kisülési pályájú, nagynyomású fémgőzkisüléses cső is lehet. Nem szükséges az, hogy az izzótestet meridiánsíkban alkalmazzuk. A búranyak (és hüvely) helyzete a búra-20 testhez képest a fény eloszlása szempontjából szerepet nem játszik. A lámpának párkányzatba való szerelése szempontjából azonban (a találmány szerinti lámpa kiváltképen párkányzatmegvilágításhoz elő-25 nyös) a lámpának ekként kapott kis magassága miatt kívánatos, ha a búranyak lengeíyvonala a búratest tengelyvonalát kb. 90°-nyi szögben metszi vagy azt e szög alatt kis távolságban keresztezi, amikoris 30 a metszési pont, illetve az a pont, ahol a két tengelyvonal egymást keresztezi, a burának kb. középpontjában fekszik. Előnyös, ha a lámpa nyakának tengelyvonala a tükrözés részarányossági meridiánsíkjá-35 val 105°-nyi szöget zár be, mert ez esetben a tükrözött búrarészt a búra nyaka és a tulajdonképeni búra közötti összckölőhely lehetőleg kevéssé szakítja meg. Célszerű továbbá, ha a búra testének 40 két sarkrésze gömbalakúan lekerekített. A találmány szerinti lámpa célszerűen oly alakítású, hogy a búratest két pólusa gömbalakúan lekerekített. A találmányt még részletesebben a raj-45 zoii vázlatosan feltüntetett foganatosítási példa kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. és 2. ábra a szokásos rendszerű mennyezetvilágítás oldalnézete, illetve felülnézete. A 3. ábra az 1. és 2. ábra sze-50 rinti elrendezéshez az 1. ábra szerinti A—A tengelyen átmenő tetszőleges síkban adódó poláris fényeloszlás görbéit mutatja. A 4. és 5. ábra a találmány szerinti lámpa poláris fényeloszlásának görbéit mutatja, még 55 pedig a 4. ábra abban a síkban, mely a 6. ábrán a rajz síkját a B—B vonal szerint merőlegesen metszi, az 5. ábrán pedig a 6. ábra rajzának síkjában. A 6. és 7. ábrák a találmány szerinti lámpa egyik, a 9., 10. és 11. ábrán látható foganatosítási pél- 60 dájával előállított mennyezetvilágítás vázlatos oldalnézete, illetve felülnézete. A 8. ábra a találmány szerinti lámpának a 12. ábrán részletesebben mutatott foganatosítási példájával előállított mennyezetvilágí- 65 tás felülnézete. A 9., 10. és 11. ábrák távlati képben, a 9. ábra V síkja szerint vett metszetben, illetve felülnézetben a találmány szerinti lámpa egyik foganatosítási példáját mutatja. A 12. ábra a találmány 70 szerinti további foganatosítási példájának vázlata. Az 1. ábrán 1 az oldalfal, melyhez a 3 megvilágítási egységet erősítjük, 2 pedig a megvilágítandó mennyezet. A 4 támasz- 75 tékon levő 6 kengyel hordja a 7 reflektort és a 8 lámpát. Amint a 2. ábrán látható, a reflektor és a lámpa tengelyvonala a 2 mennyezethez képest kb. 15°-nyi szögben helyezkedik el. A mennyezetnek 80 az 1. ábra B irányában való terjedelmétől függően ezt a szöget eltérően is választhatjuk. Az 1. és 2. ábra szerinti rendszernek a 3. ábrán feltüntetett fényeloszlása azt mu- 85 Latja, hogy a 8 lámpából kisugárzó fényt ;a 7 reflektor lényegileg a A—A tengelyvonal irányában nyalábolja. A legnagyobb fényintenzitások az aránylag kis a szögeken belül adódnak. Hogy a fény viselkedé- 90 séről a megvilágítandó mennyezetre vonatkoztatva pontos képet kapjunk, a 3. ábrán az OX' és OY' tengelyeket adtuk meg, amelyek, mivel az A—A tengely a megvilágítandó mennyezettel 15°-nyi szöget zár be, 95 a OX, illetve OY tengelyekkel 15°-nyi szöget zárnak be. E tengelyek helyzetéből következtethetjük, hogy a mennyezet ama részén, mely a mennyezet és ama oldalfal átmeneti vonala közelébe fekszik, mely ol- 100 dalfalon a világítási egységet rendeztük el, fény gyakorlatilag nem esik, úgyhogy itt sötét folt létesül, mely az egyenletes megvilágítást rontja. Azonban a szélesség irányában is, (amikor a fényeloszlást a 3. áb- 105 rán OX és OY tengelyekhez képest kell tekintetbe venni) hátrányok mutatkoznak. Amint a 3. ábrából levezethető, a fénynyaláb maximális —b— szélessége aránylag kis értékű. Hogy némileg egyenletes meg- 1 IC világítást kapjunk, ennélfogva az egymás mellett elhelyezett 3 megvilágítási egységek