127395. lajstromszámú szabadalom • Anyagokat víztelenítő gépek hengereihez való, kettős hatású membrános nyomósajtóval működtetett szorító és felemelő készülék

Megjelent 194i. évi július hó 15. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127395. szám. XlII/a. osztály. — V. 3981. alapszám. Anyagokat víztelenítő gépek hengereihez való, kettős hatású membrános nyomósaj­tóval működtetett szorító- és felemelő készülék. J. M. Voith cég, St. Pölten (Németország). A bejelentés napja: 1940. évi július hó 12. A találmány tárgya oly szorító- és fel­emelő készülék, amilyeneket anyagokat víz­telenítő gépek esetében alkalmaznak. Ily gépeknél már alkalmaztak hidraulikus saj-5 lók útján működtetett szorítókészülékeket. Ismeretesek ezeken kívül mind víztelenítő, mind pedig más célokra való papírgyártó gépeken alkalmazott oly szorítókészülékek is, amelyeket hidraulikus sajtó helyett me­to chanikus segédeszközök mint excenterek, menetek vagy emeltyűk útján működtet­nek. E készülékeket szükségképen emel­tyűkből és más gépelemekből álló rend­szer alkotja és hátrányuk, hogy terhelő 15 hatást csak egy irányban fejtenek ki, míg tehermentesítés és a terhelt hengerek fel­emelése végett azokat hidraulikus vissza­állító készülékkel vagy emeltyíík és ru­dazatok alkotta további rendszerrel kell 20 ellátni. E körülmény különösen anyago­kat víztelenítő gépek esetében nagy tér­szükségletet jelent és ezért hátrányos. Az ismert szorító- és felemelő készülékek to­vábbi hátránya, hogy azokat oly emeltyű-25 áttételek útján működtetik, amelyek az erőt a teher karjánál nagyobb karon ad­ják át. Ezzel jár, hogy az az út is, amelyet a szorítókészülék, például hidraulikus du­gattyú megtesz, a szorítóhenger kilengési 30 útjánál nagyobb. Ily elrendezés hátrányos akkor, ha az átvivő emeltyűn elrendezett szorítóhengernek alkalmilag nagyobb ki­lengéseket kell végeznie, például a vonó­rész behúzásakor, vagy oly esetben, ami-35 kor rostanyagszalagokniak a sajtón való áthúzásakor a szalagot több rétegben te­kercselik fel, különösen pedig, ha a szo­rítóhengerek közé kemény idegen anyag jut. Ily esetben vagy a hidraulikus rész, vagy az emeltyűrcndszer terhelődik túl 40 igen nagy mértékben, vagy pedig a hen­gerek gyors és nagy kilengései a hengerek csapágyainak vagy maguknak a hengerek­nek megrongálódását okozhatják. E hátrányokat és veszélyeket a talál- 45 . niány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a szorítás helye és a nyomást léte­sítő szorítókészülék között egyrészt erőt csökkentő emeltyűt rendezünk el, másrészt pedig erőhatást kifejtő szorítókészülékként 50 oly kettőshatású membránsajtót alkalma­zunk, melynek nagy nyomáskifejtéssel járó kis löketei és az így adódó rövid emeltyű­utak teljesen kihasználhatók. Míg tehát a henger a hosszabb karon támadó előre 55 nem látható igénybevételek alkalmával rongálódások elkerülése végett hosszabb löketnek megfelelően mozdulhat el, a membrános sajtó húzórudazatában köz­vetlenül elrendezett rövidebb erőkar kö- 6 vetkeztében a membrános sajtó lökete rö­videbb, a kettős membrános sajtónak hir­telen tehermentesített részével szemben levő, nyomás alatt álló része pedig lök­hárítót alkot és csillapítóan hat. A mem- 65 bránokés az amögött levő nyomóközegnek a henger hirtelen helyzetváltozásával oko­zott gyorsulása ennélfogva igen rövid uta­kon megy végbe. A kettőshatású membrá­nos sajtó tehát az emeltyű húzó- és nyo- 70

Next

/
Thumbnails
Contents