127349. lajstromszámú szabadalom • Gáztisztító eljárás és foganatosítására való berendezés

4 127349. bóli felvételére vagy e folyadék részeinek új felvételére adhattak alkalmat. A találmány lényegéhez tartozik, hogy a tisztítandó gáznak aránylag nagy áram-5 lási sebességeire csak a por lecsapására alkalmazott folyadék elosztásához, valamint a portartalmú folyadék újbóli kiválasztásához van szükség, ha a kiválasztást a fent javasolt módon hajtjuk végre. Ennek a 10 felismerésnek megfelelően tehát a gázáram áramlási energiája, abból a célból, hogy a tisztításnál az energiafogyasztást lehetőleg kis mértéken tartsuk, a folyadékkiválasztása után, a tisztított gáz nyomásának nö-15 vetésével, az átalakítási veszteségek leszámításával, visszanyerhető; ehhez képest a találmány szerinti eljárás előnyös továbbképzését az jellemzi, hogy a gázáramot célszerűen a pormagvakhoz kötött folya-20 dékcsapadékok kiválasztása után áramlási energiának nyomássá való részleges átalakításával késleltetjük. Ezzel kapcsolatban azonban igen fontos, hogy a folyadékcsapadékot a gázáramtól 25 elkülönítsük, még mielőtt az áramlási sebességek csökkennek. Az áramlási sebesség minden csökkenése ugyanis a gőzhőmérséklet növekedésével jár, amikoris az a veszély forog fenn, hogy a képződött fo-30 lyadékcsapadékok a pormagvak kiválasztása előtt isméi elpárolognak. Ennélfogva, pl. megengedhetetlen az, hogy a gyorsított gázáramot olyan térbe vezessük, mely a csapadékok leválasztására a gázáramot ve-35 zelő vezetékhez képest bővített. Ilyen térben a gázáram áramlási energiája örvénylés folytán, megfelelő hőmérsékletnövekedés és a csapadékok elpárolgása közben, jórészt megsemmisülne. Ezért szükséges, 40 hogy a gázsebességeket a folyadék kiválasztása közben, ennek teljes végrehajtásáig, lehetőleg minden csökkentés nélkül tartsuk fenn. Fenntebb már említettük, hogy a g8z-45 alakú gázalkatrészek csapadékainak létesítésére és azoknak pormagvakhoz való kötésére bizonyos időköz elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik. Másrészt nem lehet arról lemondani, hogy a gázáramot az 50 utóbbiba vezetendő folyadék eléggé finom eloszlásának elérésére kellően gyorsítsuk. Fenn forog azonban annak a lehetősége, hogy a gázáramot késleltessük, mihelyt a gázáramba vezetendő folyadéknak a nagy 55 áramlási sebességekkel való elosztása megtörtént; így tehát sikerül annak az időköznek a megvalósítása, mely a csapadékképződéshez és -megkötéshez szükségesnek mutatkozik. Ehhez képest a találmány továbbképzése szerint a gázáramot a folya- 60 dék részekre-oszLására és elosztására alkalmazott gyorsítás után előbb a folyadékcsapadékok tökéletes kialakulása végett késleltetjük és azután ismét gyorsítjuk. Ezzel kapcsolatban a folyadék kiválasztását 65 célszerűen nemcsak a gázáram újbóli gyorsítása közben, hanem már megelőzőleg is foganatosítjuk, hogy oly folyadékcsapadékok, melyek idáig már képződlek, keletkezésük után nyomban ki legyenek választ- 70 va és ne álljon be az újbóli elpárolgás veszélye. Egy utolsó folyadékkiválasztás azonban a gázáram újbóli gyorsítása közben minden esetben foganatosítandó, hogy megragadhassuk azokat a folyadékcsapa- 75 dékokat, melyek csak a csapadékképződéshez és megkötéshez szükséges időköz lejárta folytán képződhettek. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezések a legkülön- 80 bözőbb módon alakíthatók ki. Ezeket a berendezéseket célszerűen a gázvezetékben alkalmazott kiterjeszlőfúvóka és ebhez csatlakozó, csavaralakú csatorna jellemzi, mely utóbbinak, célszerűen a külső kerü- 85 létén, a leválasztott folyadékcsapadékok kiömlését lehetővé tevő nyílásai vannak. Ezeknek a berendezéseknek továbbképzése szerint a folyadékcsapadékokat befogadó nyílások, a csavaralakú csatorna külső ke- 90 rületén, előnyösen a csatorna külső felülelének, — mely a gáz áramlási irányára harántirányban célszerűen sík -—, gyakorkorlatilag egész magasságára kiterjednek; ezek a nyílások továbbá oly folyadékveze- 95 lékekkel közlekednek, melyeknek mindegyike, egymástól elkülönítve, a leválasztott folyadék készlettartályába, ennek a gáz átáramlását meggátló folyadékszintje alatt torkol be. így meggátoljuk azt, hogy 10C a gázáram a csavaralakú csatorna külső falára röpített, le- és kiválasztott folyadékot magával ragadja. A folyadék, mihelyt a hasílékalakú nyílások egyikéhez érkezik, ama törekvése folytán, hogy egyenesen 10í mozogjon tova, ebbe a nyílásba behatol és így elvezetődik. A hasítékoknál létesülő gázörvények ezt a leválasztást elősegítik, míg ellenben a gáznak a hasítékokba való beáramlását meggátolja a vezetékek- 11C nek elkülönített elzárása, illetve az a körülmény, hogy ezek a vezetékek a folyadékkészlel szintje alatt torkolnak. Ezzel kapcsolatban a kísérletek azt eredményez-