127328. lajstromszámú szabadalom • Szekrényalakú repülőbomba

127328. 3 fül (16) nyilasán megy át. Függőleges fel­függesztés esetében az így kibiztosított bombát zárt helyzetében a felfüggesztő­szerkezet hozzátartozó kamrájának falai 5 rögzítik. Ezenfelül azonban a szekrény vízszintes felfüggesztésekor a bomb? mellső végén és függőleges felfüggesztés­kor annak hátsó végén egy vagy több csuklós vagy hasonló kapcsolással van 0 ellátva, abból a célból, hogy a szekrény teljes kinyílása csak a repülőgéptől való, biztos távolságban következzék be. Az 1— 3. ábrán látható példában ezt a kapcso^ last két (29, 30) gyűrű alkotja, melyeket 5 a szekrény mindkét felén a (19) felfüg­gesztőfej ellenkező oldalain elrendezett (6) karimákban kialakított nyílásokon húzunk át. Az 1. és 2. ábrán látható szekrénybom-0 bának vízszintes felfüggesztőszerkezetbe való beakasztását a (40) nyil irányában vé­gezzük, mely egyúttal a repülőgép repü­lési irányát is mutatja. Az elől a (29, 30) kapcsolással ellátott, kibiztosított bomba 5 ledobása után a (40) nyíllal iszembenhaló légáram a szekrény azonnali kinyílásai megakadályozza, sőt a szekrénynek az összekötési helyhez viszonyítva egymáshoz; csappantott két felét zárt helyzetbe nyom-0 ja. Csak ha a bomba a repülőgéptől olyan távolságba és olyan helyzetbe jutott, hogy a légáram hatása megszűnik, fog a szek­rény első sorban a nyilaknak belső fa­laira gyakorolt hatása következtében ki-5 nyílni és a nyilak szabadon kiesnek. A (29, 30) csuklós kapcsolás vagy a nyilak kiesése után, repülés közben vagy pedig a szekrény kinyílása alkalmával oldódik és mindegyik szekrényfél külön-külön esik 0 tovább vagy pedig a (29, 30) gyűrűk az üres szekrény két felét egészen a felcsa­pódásig egymással összekötik. A 6. és 7. ábrán látható helyzetben való függőleges felfüggesztésnél, amikor a (29, 5 30) kapcsolás az alsó végen van, a leeső bomba szekrényét a hozzátartozó kamra falai kinyílás ellen mindaddig biztosítják, míg a szekrény felső vége a cellát el nem hagyta. A szekrény kinyílása csak 0 akkor kezdődik meg, úgyhogy a teljes ki­nyílás a repülőgéptől biztos távolságban következik be. A felfüggesztés mindkét módjánál tehát az új elrendezéssel azt a hatást érjük el, 5 hogy a szekrény kinyílása és ezzel a bom­bának egyes részekre való feloszlása is a repülőgéptől oly távolságban történik, hogy bármilyen részeknek, különösen a viszonylag könnyű és szétszedhető szek­rénynek vagy feleinek a repülőgéphez vialó 50 csapódása biztosan meg van akadályozva, holott ilyenkor előfordulhatna, hogy a re­pülőgép vagy ennek valamely szerkezete megsérül. A 6. ábrán látható példában (31) stabi- 65 lizátorokkal ellátott (22) nyilak sorát al­kalmazzuk, melyek a találmány értelmé­ben (32) gyújtóikkal a (19) felfüggcsztőfej felé fordítottan vannak elrendezve, A nyi­laknak ez a helyzete a legnagyobb biz- 70 tonságot nyújtja arra az esetre, ha a már kibiztosított bomba indulás előtt a füg­gőleges felfüggesztőszerkezelből kiesik, mert ebben a helyzetben a nyilak nem; eshetnek gyújtóikra. Ezenfelül a nyilak- 75 nak ebben a helyzetében azok nagy szó­rását érjük cl és ugyanezt akkor is, ha a bomba vízszintes felfüggesztésekor a (2E), 30) kapcsolás előre néz, mert a nyilaknak repülés közben át kell forduhiiok, hogy 80 a helyes parabolaalakú röppályát elfog­lalják. A feltüntetett példában robbanó nyilakat alkalmazunk, melyek teste a találmány értelmében kerületükön (33, 34) mélyedé- 85 sekkel vagy beszúrásokkal van ellátva, avégből, hogy a felrobbant nyilak repesz­darabjainak hosszát határoljuk. A 7. ábrán látható további példában la nyilak egymás felett két sorban úgy van- 90 nak elrendezve, hogy a felső (35) nyílsor, melynek nyilai (36) stabilizátorokkal van­nak ellátva, (37) gyújtóikkal az alsó sor­nak (39) stabilizátorokkal és (40) gyújtók­kal ellátott (38) nyilaival szembefordulnak. 95 Az ábrázolt példában a felső és alsó sor nyilai gyuj tokkal érintkeznek, a nyílsorok azonban olyan elrendezésűek is lehetnek, hogy a stabilizátorok érintik egymást, úgy hogy a gyújtók a szekrény külső végein 100 vannak. Ezekkel az elrendezésekkel a nyilak nagy szórását valósítjuk meg. Ugyanerre a célra a találmány szerint a nyilakat gyújtóikkal felfelé, a fej irányába fordítva, illetőleg 105 vízszintes felfüggesztés esetében gyújtóik­kal hátrafelé, a repülőgép repülési irányá­val szembefordítva fektethetjük. Hasonló­képen a találmány értelmében az egyes so­rok nyilait váltakozva gyújtókkal felfelé és 110 lefelé, illetőleg vízszintes felfüggesztés ese­tében előre és hátrafelé helyezhetjük el. A 7. ábrán látható példát az is jellemzi,

Next

/
Thumbnails
Contents