127319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak, pl. lemezek, szalagok, vagy huzalok előállítására vegyileg közömbös ausztenites krómnikkelacélötvözetekből

Megjelent 11)41. évi július hő 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127319. szám. XH/e. osztály. — K. 15025. alapszám. Eljárás tárgyak, pl. lemezek, szalagok vagy huzalok előállítására vegyileg közömbös ausztenites krőmnikkelacélötvözetekből. Fried. Krupp Aktiengesellschaft, Essen. A bejelentés napja: 1931. évi május hó 27* — Németországi elsőbbsége: 1930. évi június hó 2. Az ismeretes, vegyileg közömbös, mintegy 6—40o/o krómot, mintegy 40—4°/o nikkelt és legfeljebb kb. 0,5»/0

szenet tartalmazó ausztenites krómnikkelacél-5 ötvözetet és az ezekből készült tárgyak, pl. lemezek, szalagok vagy huzalok vegyi hatóanyagoknak nem állanak ellen és törékennyé válnak, ha előállításuk folyamán vagy üzem közben megeresztő-ke-10 zeléssel felérő, mintegy 500—900 C°-os hevítést szenvednek. E tárgyak rideggé és törékennyé válásának oka az, hogy szabad karbidok keletkeznek, amelyek kb, 500—900 C°-os hőmérsékleteknél válnak ki 15 a szilárd alapanyagból és a szemcsehatárokon rakódnak le. Ezek a karbidok utólagos 900 C°-on fölötti izzítással ismét oldatba hozhatók; ha azonban a tárgyakat később ismét 500—900 C°-ra hevítjük, a 20 szemcsehatárok mentén való karbidlerakódás és törékennyé válás hátrányos tünetei ismét jelentkeznek. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése, mely főleg a részek összehegesztése 25 után jelentkezik kellemetlenül. Ez úgy érhető el, hogy a tárgyakat, pl. lemezeket, szalagokat, huzalokat hideg alakításnak (hengerelés, kovácsolás, sajtolás, húzás), majd ezt követőleg újrakristályosító izzí-30 tásnak vetjük alá. »Hideg alakítás «-on itt olyan hőmérsékleten való alakítást értünk, amelynél az alakítófolyamat alatt újrakristályosodás nem következik be. Az újrakristályosító 35 hevítéssel kapcsolatos hideg alakítás hatása az, hogy a kivált szemcsehatár-karbidok a szemcsék belsejébe helyeződnek át, úgyhogy az újonnan képződő szemcsehatárok szemcsehatár-karbidoktól mentesek maradnak. 40 A hideg alakításnál alkalmazandó hőmérséklet az ausztenites krómnikkelacélötvözet összetételéhez igazodik és minden ötvözethez kísérlet útján állapítható meg. Ausztenites krómnikkelacéloknál elegen- 45 dő, ha az alakítás 950 C°-on alul marad. Az újrakristályosító izzításhoz alkalmazkodó hőmérséklet ausztenites krómnikkel acél-ötvözetek esetében, mintegy 850 C° fölött van; az 1020 C° körüli hőmérsékletet 50 azonban nem haladhatja meg, mert akkor a kivált karbidok ismét oldódásra hajlamosak. A hideg alakítás mérve 150/0-nál nagyobb legyen, hogy a szemcsehatárkarbidok a szemcsehatárokról biztosan a 55 szemcsék belsejébe kerüljenek. Rendkívül előnyösnek találtuk az 50°/o-ot meghaladó mérvű hideg átalakítást. Hogy a tárgyak idővel törékennyé ne váljanak, szükséges a hideg alakítást meg- 60 előzőleg a szilárd alapanyagból gyakorlatilag a teljes szénmennyiséget kiválasztani, hogy a törékennyé válás veszélye, amelyet esetleg még oldott és később szemcsehatár-karbidokat képező szén jelenléte 65 okozhat, ki legyen zárva. A kiválasztás a megadott hőmérsék-körzetben lefolyó hidegalakító folyamat alatt, vagy az előállítandó tárgyaknak a hidegalakítás előtti kb. 600—900" C°-on való hosszabb izzí- 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. f-a értelmében a volt cseh-szlováik szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.