127222. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkhiposzulfit előállítására

Megjelent 1941. évi július hó 1. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127222. szám. IV/h/1. osztály. — F. 9037. alapszám. Eljárás cinkhiposzulfit előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1938. évi február hó 28.* — Németországi elsőbbsége: 1937. évi április hó 20. 1Q 15 20 25 30 35 Ismeretes, hogy nátriumhiszulfitoldatok­nak cinkamalgámra való behatásakor cink­hiposzulfit keletkezik. Nem lehet azonban ekként a cinkhiposzulfit oly tömény olda­tait előállítani, melyeknek feldolgozása szi­lárd nálriumhiposzulfiira érdemes volna, mert melléktermékként nehezen oldódó sók csapódnak ki. Nátriumbiszulfitoldatok­nak cinkamalgámra való behatásával sza­bad kénessav vagy kénsav jelenlétében cinkhiposzulfitban rosszabb kitermeléseket kapunk. Emellett szintén nehezen oldható sók keletkeznek. Ugy találtuk, hogy cinkamalgám igen egyszerűen és simán cinkhiposzulfittá rea­gáltatható, ha a cinkamalgámra vizes, elő­nyösen alkálisómenles közegben kéndioxi­dot hagyunk behatni. A reakciói lényegileg a következő egvenlet fejezi ki: Hgx Zn+2S0 2 =ZnS a 0 4 + Hg x . Ekként lehetővé válik, hogy literenként mintegy 401) g cinkhiposzulfitot tartalmazó tömény cinkhiposzulfitoldatokat állítsunk elő, mimelletl a cinkkitermelés 65—80<yo, anélkül, hogy nehezen oldódó sók csapód­nának ki. A szabad alkénessav csekély ré­szének elbomlása folytán kevés mennyisé­gű higanyszulfid keletkezik. Nagyobb cinkkitermelést is érhetünk el, ha a reakciót kismennyiségű pufferanya­gok jelenlétében foganatosítjuk. Ehhez al­kalmasak a gyenge és középerős savak cinksói, pl. cinkbiszulfit, -szulfit, -malonát vagy -malát és bázisos cinkvegyületek, pl. cinkhidroxid és cinkoxid, melyek a re­akció alatt, pl. cinkbiszulfit alakjában mennek oldatba. Ezzel a munkamóddal li­terenként mintegy 400 g cinkhiposzulfitot tartalmazó tömény cinkhiposzulfitoldato­kat kapunk, anélkül, hogy higanyszulfid 40 válna ki. A kapott tömény cinkhiposzul­fidoldatokat ismert módon szilárd nálrium­hiposzulfillá dolgozhatjuk fel. 1. példa: 29,4 rész cinket mint amalgámra 120 45 rész vizet rétegeztünk és keverés mellett 47 rész kéndioxidgázt vezettünk be. A re­akció alatt átmenetileg a szabad alkénes­sav sárga színe mutatkozott. Ezt követően kevés higanyszulfid, vált le. Az amalgám­ban jelenlevő összes cink reakcióba lépett. 56,8 rész cinkhiposzulfitot kaptunk. A tö­ménység literenként 420 g cinkhiposzulfit volt, a kitermelés cinkre számítva 65°/o. 2. példa: Í8,4 rész cinket mint amalgámra 75 rész vizet rétegeztünk és keverés mellett 26 rész kéndioxidgázt vezettünk be. Csekély meny­nyiségű higanyszulfid vált ki. A reakció után fennmaradt amalgám még 6,0 rész cinket tartalmazott. 29,5 rész cinkhiposzul­fitot kaptunk. A töménység literenként 347 g cinkhiposzulfit volt, a kitermelés cinkre számítva 80»/o. 3. példa: 4,5 rész cinkmalonátnak 75 rész vízben való oldatához amalgám alakjában 18,1 rész cinket adtunk, és 31 rész kéndioxidot vezettünk be. Az oldat közel színtelen ma- 70 50 55 60 65 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. szabadalmi hivatalnál annak idején telt bejelentés napja. §-a értelmében a volt cseh-szlovák

Next

/
Thumbnails
Contents