127221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostos anyagok feltárására

Megjelent 1941. évi július hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127221. szám. IV/h/1. (XIII/a.) osztály. — F. 8965. alapszám. Eljárás növényi rostos anyagok feltárására. I. G. Farbeníndustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1937. évi április hó 23.* — Németországi elsőbbsége: 1936. évi május hő 13, A 151019. sz. osztrák szabadalom eljárást ismertet fa feltárására, amely szerint a fát nyomóedénybe való bevitele után evakuá­lással vagy anélkül legalább 4 lérfogatszá-5 zaléknyi gyenge salétromsavval felülréte­gezzük, mimellett a kezdeti hőmérséklet legfeljebb 60 C° legyen. Az edény elzárása után a sav állandó átszivattyúzása melleit a hőmérsékletet néhány óra alatt 70—90 10 C°-ra fokozzuk és a keletkező túlnyomást esetleges lefuvalással a reakció befejeztéig több atm. magasságban tartjuk. Eme egy­szakaszos munkamód után a salétromsav­val való feltárásnál szokásos alkalikus uló-15 kezelés és mosás következik. Az eljárás salétromsavban való takarékos fogyasztás folytán különös gazdaságosságával tűnik ki. Úgy találtuk, hogy a salétromsavnak még gazdaságosabb fogyasztásával dolgozhatunk 20 és nagyobb forgácsok használata folytán csekélyebb szilánkveszteség mellett még jobb cellulózakitermelést érhetünk el, ha az alábbi kétszakaszos munkamódot alkal­mazzuk. Az eljárás a legkülönbözőbb nö-25 vényi rostos anyagoknál, mint fánál, szal­mánál, füveknél stb. alkalmazható, jelen esetben közelebbről fának a kezelését is­mertetjük. Forgácsok alakjában saválló nyomó-30 edénybe bevitt fára az üst evakuálása után a feltáráshoz szükséges mennyiségen túli fölöslegben 10—15 térfogatszázalékos sa­létromsavat rétegezünk. Az összes salét­romsav befolyatása és a vákuum megszün-35 tetése után sűrített levegőnek bevezetésé­* Ez a iríap az 5930/1939. M. E. sz. szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelenté 40 45 vei vagy a reakció folyamán keletkező nyo­mással több, mintegy 5 atm. túlnyomást létesítünk. Ekkor a sav energikusan beha­tol a fába. Míg eleinte a sav megfelelő hőfokon való tartásával 30—35 C° hőmér­sékletet tartunk fenn, ezt rövidesen a re­akciós hő kihasználásával néhány óra alatt mintegy 40—50 C°-ra hagyjuk emelkedni, mimellett a keletkező szénsavnak megfe­lelő lefuvatásával az első szakaszban azo­nos nyomást tartunk fenn. A fát már most a feltáráshoz szükséges mennyiségű salét­romsav bensőségesen átjárta, és a feltárás miként azt a reakciós hő mutatja, már megindult.- Ekkor a faforgácsok által fel 50 nem vett savat, — amelyei felfrissítése után azonnal a következő feltáráshoz hasz­nálhatunk — leeresztjük és annyi, mintegy 80—85 C° forró vizet vezetünk be, hogy a feltáróedényben mintegy 70 C° hőmérsék- 55 let álljon be. 6—8 óra. folyamán a hőmér­sékletet fokozatosan mintegy 90 C°-ra emel­jük. E második szakaszban a tulajdonké­peni feltárás megy végbe. Ha közepesen vagy nagyfokúan viszkózus anyagot aka­runk előállítani, akkor az eljárás eme sza­kaszában a keletkező gázokat maradék nél­kül lefúvatjuk, úgy hogy a kazánban ne le­gyen túlnyomás. Alacsonyan viszkózus anyagok előállításánál e második szakasz­ban is túlnyomást tartunk fenn, melynek nagysága az anyag megkívánt viszkozitá­sához igazodik. Ezután a gyengén salétromsavas vizet le­eresztjük és a faanyagot forró vízzel vagy 70 rendelet 2. §-a érteimében a voli cseh-szlovák s napja. 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents