127212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémszalagok hőkezelésére

Megjeleni 1941. évi július hó 1. MAGTAB KIBALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127212. szám. XVI/d. osztály. — F. 8888. alapszám. Eljárás és berendezés fémszalagok hőkezelésére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1938. évi március hó 8.* Németországi elsőbbsége: 1937. évi április hő 22. Kiváltképen hengerelt fémszalagok hőkezelését többnyire a feltekercselt szalagnak izzítókemencében vagy sófürdőben való izzításával foganatosít-5 ják. Kitűnt e mellett, hogy a szorosan feltekercselt szalag belső menetei sokkal lassabban melegednek fel, mint a külsők és hogy az izzítókezelést adott esetben követő megrezzentésnél ennek 10 hatását a szalag belső részeire a lassú hőátadás károsan befolyásolja, sőt gyakran teljesen elnyomja. E lassú hővezetést nem csupán a hosszú vezetékút létesíti, amely a szalag vastagsága 15 és a feltekercselt menetek száma szerint 80 mm és több is lehet, hanem az a körülmény is, hogy a legszorosabban "feltekercselt szalagnál is az egyes menetek között mindig jelenlevő, stag-20 náló levegőréteg, még ha a vastagsága igen csekély is, önmagában szintén hőszigetelőén hat. Az eddigi eljárás további hátránya, hogy az izzított feltekercselt szalagnak 25 vízben vagy olajban való megrezzentésekor, miután a megrezzentőszer a szalagtekercset nem egyenletesen járja át, rendszerint foltok képződnek. E foltképződést a vízzel való hirtelen 30 megrezzentésnél keletkező vízgőz lé nyegesen növeli, mimellett gyakran a helyileg nagy nyomású gőz korróziós befolyása különösen kellemetlen módon észlelhető. 35 A találmány eljárás és készülék az említett hátrányok elkerülésére. A találmány értelmében a hőkezelésnek alávetendő szalagot nem szorosan, hanem két keskenjr, áteresztő, észrevehető vastagságú, célszerűen keskenj^ hulla- 40 mos bádogcsík közbeiktatásával tekercseljük fel és az izzítókezelésnek és , adott esetben azt követő megrezzentésnek ekként vetjük alá. Az áteresztőcsíkok lehetővé teszik, hogy az izzítóke- 45 mencében vagy az izzítősófürdőben a szalag összes részeit egyenletes hőbehatásnak vessük alá és hogy az ezt követő megrezzentésnél a hűtőszer a szalaglekercs összes részeihez egyenle- 50 lesen hozzájusson. Ezzel a lassú hővezetés és a hűtőszer egyenetlen hozzájutása folytán adódó hátrányokat kiküszöböltük. A közbülső rétegként alkalmazott 55 hullámos bád'Ogcsíkokal célszerűen már a szalag fel tekercselésénél beviszszűk és akként méretezzük és rendezzük el, hogy a szalag mindkét szélének csupán kis részét fedjék, amely 60 a szalagnak utólagos kikészítésekor amúgyis hulladékba kerül. A közbülső csíkoknak üzem szempontjából helyes bevezetésére és ezeknek a szalag ezt követő izzítása alatt 65 való megtartására a találmány értelmében célszerűen a mellékelt rajz szerinti berendezést használjuk, amelyen az 1. ábra a berendezés oldalnézetét szemlélteti, mimellett a 2. és 3. ábra 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.