127210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védőrétegek előállítására magnézium és annak ötvözetein

Megjelent 1941. évi július hó 1. MAGTAB KIRÁLYI I^^SE SZABADALMI' BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127210. szám. XVI/e. osztály. — F. .8885. alapszám. Eljárás védőrétegek előállítására magnéziumon és annak ötvözetein. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1938. évi február hó 8,* — Németországi elsőbbsége: 1937. évi február hó 25. Különböző javaslatok ismeretesek, melyek arra irányulnak, hogy magnéziumon és annak ötvözetein anódos kezeléssel fluoridrétegeket létesítsenek. Vagy megömlesz-5 tett elektrolitét, pl. semleges vagy savanyú alkálifluoridokat, illetve ezeknek keverékeit, az alkálifémek és az amonniák polifluoridjait vagy pedig effajta vegyületeknek karbamidban való oldatait hasz-10 nálták. ömlesztett elektrolitok alkalmazásánál mindig többé-kevésbbé magas hőmérsékletek alkalmazása volt szükséges és a majdnem mindig savanyú jellegük miatl számos hátrány mutatkozott, mint pl. 15 anyagveszteség és a kezelendő anyag megtámadása, mely hátrányokat főleg az effajta ömledékekben is már jelentős fluorhidrogén-gőznyomás okozta. Ezért számos kísérletet végeztek arra, hogy egyszerűbb 20 eszközökkel is célhoz érjenek. Ekként pl. nem ismertetett javaslat értelmében fluoridréiegeket az alkáliák semleges sóiból más közönséges hőmérsékleteken is állíthatunk elő, ha oldószerként egy- vagy 25 többértékű alkoholokat, illetve ezeknek vízzel való keverékét használjuk. Végül már elektrolitokként alkálifluoridoknak vizes oldatait is javasolták, mimellett 3—4 százaléknyi töménységű nátriumfluoridot 30 ajánlottak. Kitűnt azonban, hogy az utóbb említett oldatokkal magnéziumon és magnéziumötvözeteken csupán igen vékony és nem egynemű rétegeket lehet előállítani és ezen-35 kívül az egyes magnéziumötvözetek az anódos kezelésnél erős korróziót szenvednek, melynek az az eredménye, hogy az eleinte képződő réteg helyenként újból teljesen eltávolodik. A találmány értelmében magnéziumon! 40 és ötvözetein, tekintet nélkül az ötvözet összetételére, vizes elektrolit használata mellett közönséges hőmérsékleten lényegesen erősebb, tömörebb és teljesen egynemű fluoridbevonatokat kapunk, ha elek- 45 trolitként oly semleges fluoridok közel vagy teljesen telített oldatait használjuk, mely fluoridok oldhatósága szobahőmérsékleten (20 C°) vízben legalább 30 »/o. (30 g vízmentes anyag 100 g oldatban.) Ehhez el- 50 sősorban a káliumfluorid (KF) vagy nagyobb oldhatósága miatt még inkább a semleges ammoniumfluorid alkalmas. Azonos természetű szilikofluoridokat, illetve ezeknek sóit a semleges alkálifluoridokkal 55 keverve szintén használhatunk. Annak a lehetősége, hogy a találmány szerinti eljárással vastagabb, tömörebb és erősebben tapadó fluoridrétegeket állíthatunk elő, valószínűleg abban van, hogy az 60 alkalmazott nagyelektrolit-töménység mellett a fluor kisülési potenciálját az anódán állandóan fenntarthatjuk anélkül, (hogy a víznek bomlási feszültségét elérnők. Az azelőtt javasolt oldott elektrolitok al- 65 kalmazásánál ezzel szemben előbb vagy utóbb a víz bomlási feszültségét túllépjük és ennek folytán az anódán egyidejűleg az oxigén is elveszti töltését és oxid képződik. Ennek következményeként viszont a 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.