127186. lajstromszámú szabadalom • Fénnyel eszközölt hangfeljegyzéshez való készülékek optikája a feljegyzés ellenőrzésére

4 12 71 8 fi. számok ugyanazok, mint a 4. ábrában. Az 5. ábra szerinti elrendezés a 4. ábra szerintitől mindössze abban különbözik, hogy a 46 és 47 felületek nem 5 görbítettek, hanem a hasáb egyenes felületein megfelelő 46 és 47 lencsék vannak helyezve. Szimmetria elérése végett azon az oldalon, amelyen a megfigyelendő fény 10 kilép, ugyanez a 46 lencse van elrendezve. Ez elrendezés esetén tehát a feljegyző 41 réstől a görbített 47 felületig a fényút szempontjából ugyanazok a viszonyok, mint a görbített 47 15 felület és a megfigyelő optika (49 ernyő) közölt. A 6. ábra oly elrendezést tüntettünk fel, amelynél a fősugármenet a letapinló 41 rés és a 42 film közölt megtörik. A lő közbenső réteg 20 lükrösílésél úgy választjuk meg, hogy az I nyíl irányában 95°/o a II nyíl irányában verődjék vissza a filmre. A filmvisszaverle fény a lükrösíl'ett 45 közbenső rétegen keresztül a 49 er-25 nyőre jut. A 7. ábrán is oly elrendezést tüntetiünk fel, amelynél a sugármenet a 41 rés és a 42 film közöli megtörik. ]'is pedig ez elrendezésnél ugyanazt a hasábot alkalmaztuk, ame-30 lyet az 5. vagy 6. ábrában tüntet lünk fel; a különbség csak az, hogy a fénysugárnak az I irányból a II irányába való kiterítéséhez még külön 52 hasábot alUalmazlunk. A 47 lencséi ennél 35 az elrendezésnél nem a kettős hasábon, hanem a járulékos 52 hasábon rendeztük el. Szabadalmi ir/cmj pontok: 1. Fénnyel eszközlő hangfeljegyzések-40 hez való készülékekben alkalmazott optika a feljegyzés ellenőrzésére, jellemezve átlátszó, de gyengén visszaverő felületnek a feljegyző sugármenetben és leképező szervnek a fő-45 vagy visszavert fénysugárban való oly elrendezésével, hogy a feljegyző fénysugár irányában tekintve a valóságos és a filmen leképezett rés megfigyelőberendezésben egyidejűleg 50 ellenőrizhető. 2. Az 1. igénypont szerinti optika kivileli alakja, melyre jellemző, hogy a feljegyző fény sugármenelében a filmen leképezett rés megfigyelásé-55 hez való üveglap van ismeri módon elrendezve és hog\* a sugármenelen kívül homorú tükör oly módon van elrendezve, hogy a valóságos résből érkező és az üveglapon részben viszszaverődő sugarak ugyanarra a meg- 6< figyelő berendezésre képeződnek le, amelyen a filmen leképezett réskep is megjelenik. 3. Az 1. igénypont szerinti optika kivileli aiakja, jellemezve a feljegyző 6: fény sugármenelében levő, az érintkezési helyen lükrösített kettős hasábbal, amelynek a feljegyző felület felé cső oldala olymódon van görbítve, vagy lencseként kiképezve. 7i hogy a valóságos rés a megfigyelő optikán a filmrés képe mellett jelenik meg. 4. A 3. igénypont szerinti optika kivileli alakja, melyre jellemző, hogy a 7; kettős hasáb fénybebocsáló felülete is görbítve van vagy lencseként van kiképezve. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti oplika kivileli alakja, melyre jellemző, g, hogy görbített hasábfelületek görbületi középpontja a valóságos rés síkjában van. 6. A 3—5. igénypontok szerinti optika kivileli alakja, melyre jellemző, hogy g; a hasáb felületei, amelyeken fény nem lép be vagy ki, homályosítva és/vagy feketítve vannak. 7. A 3. igénypont szerinti optika kivileli alakja, jellemezve oly lükrösílés- 9c sel, hogy a fény 95°/o-a a valóságos rés — film irányban álbocsátódik és hogy a film — valóságos rés irányában a filmvisszaverte fény 50/0-a a megfigyelő berendezésre verődik. 95 8. A 3. igénypont szerinti optika kivileli alakja oly lükrösíléssel, hogy a valóságos résből származó fény 95 °/o-a a közbenső rétegről a film felé verődik, úgyhogy a filmről vissza- ic vert fény 5°/o-a álbocsátódik. 9. A 3. és 7. igénypont szerinti optika kivileli alakja, melyre jellemző, hogy a kettős hasábbal még görbített kiindulási felületű második prizma oly- i0 módon van összekötve, hogy a valóságos résből származó fény tetszőleges szög alatt térítődik a filmre. 10. A 3., 7. vagy 9. igénypont szerinti optika kiviieli alakja, melyre jellem- lt ző, hogy átbocsátón tükrösített közbenső lap visszaverőképességánek