127183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépek, különösen robbanóégési turbinák hűtésére

Megjeleni 1941. évi június hó IC. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127183. szám. V/d/2. osztály. — H. 10803. alapszám. Eljárás és berendezés égési erőgépek, különösen robbanúégésí turbinák hűtésére. Dr. Ing. Holzwarth Hans mérnök, Düsseldorf. A bejelentés napja: 1936. év! január hó 28.* — Németország! elsőbbsége: 1935. évi március hő 9. A találmány az égési erőgépek hűtésére már javasolt, nagy egyszerűségével cs üzembiztonságával kitűnő átalakító eljárásból (»Um\válzvcrfahren«) indul ki, mely-5 nél a valamely elgőzölögtető kazánban levő, hőfelvevő, eredetileg cseppfolyós közeget külön szivattyúkkal az égési erőgép hűtőterein szorítják át és azokban részben elpárologtatják, úgy, hogy a közeg 10 gőzfolyadék-keverék alakjában folyik viszsza a kazánba, amelyben azután a fejleszlett gőzt leválasztják és bizonyos célokra hasznosítják. Ezzel az eljárással kapcsolatban az a kérdés merül fel, vájjon az 15 égési erőgépnek a hőfelvevő közeggel táplálandó hűtőtereit hogyan kell célszerűbben kapcsolni, nevezetesen egymásután avagy párhuzamosan. Ennek a kérdésnek eldöntésénél figye-20 lembe veendő, hogy minden körülmények között el kell kerülni azt, hogy a hőfel' vevő közegből az átalakító körfolyam bármely pontján nagyobb gőzmennyiségek váljanak ki, hogy azok azután ú. n. gőz-25 fészkekül állapodjanak meg. Ha ugyanis az égési erőgépnek oly részeiben, melyek magas hőmérsékleteknek vannak alávetve, ilyen gőzfészkek létesülnek, akkor a fogvalartott gőzmennyiség rossz hővezetőké-30 pessége folylán az illető géprész hűtése megszűnik és adott esetben a hűlendő részek elpusztulása következik be. Hogy a gőznek a hőfelvevő közegből való ilyen kiválását és így gőzfészkek lélesülését meg-35 gátolhassuk, a gőzfolyadék-keveréknek ¥_Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz szabadalmi hivatalnál annak ideién tett bejelentés mindig meg kell adni azt a lehetőséget, hogy alulról felfelé áramolhasson, ami azt a további feltételt eredményezi, hogy a gőzfolyadékkeveréket kibocsátó nyilasokat mindig a hűtőterek legmagasabb pontján 40 alkalmazzuk, hogy a keletkezett gőz minden esetben szabadon tudjon felfelé kiáramlani. Világos ugyanis, hogy a gőz mindig a legmagasabb pont felé törekszik, minthogy a folyadéknál kisebb faj- 45 súlyú. Ha már most az égési erőgép különböző részeinek hűtőtereit ily átalakító áramban egymásután kapcsoljuk, akkor léhát gőzfészkek keletkezésének minden lehetőségét 50 kiküszöbölendő, a hűtőközeg áramában utánkapcsolt hűtőtér lebocsálónyílásának magasabban kell lennie, mint az elé kapcsolt hűtőtér kibocsátó múlásának. Minthogy azonban a hűtőterek be- és kibocsá- 55 tónyílásainak helyét az égési erőgép részeinek szerkezeti alakítása előre megszabja, az elsősorban megállapított félté tel jes az csak a legkevesebb esetben lehet felmértekben kielégíteni, minek folyátn 60 az a követelmény, hogy ugyanabban az átalakílóáramban a hűtőterek egymásutáni kapcsolását bizonyos meghatározott térbeli elrendezésben alkalmazzuk, bizonyos határokhoz van kötve. További nehézsé- 65 get okoz az, hogy a hűtőközegbe irányuló, hűlőlérről-hűlőtérre megnövelt hőbevezetés folytán ugyanabban az átalakító áramban nagyobb mennyiségeket kell átalakítani; ezenkívül az átalakító áramban a io rendelet 2. §-a értelmében a volt cssh-szlovák napja.