127182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszan elnyújtott robbanókamráknak, különösen égési turbinák robbanókamráinak gázalakú égési anyagokkal vagy égési anyagokat hordozó gázokkal való megtöltésére
2 127182. •zárt töltőeljárásnak« lényegéből folyik, hogy a nyitott töltéssel ellentétben oly viszonyok állnak be, melyek a robbanókamra belsejének égési anyag-levcgő-kevo-5 rékkel való .egyenletes megtöltését, megnehezítik, illetve lehetetlenné teszik. Míg ugyanis a nyitott töltésnél az égésianyag-levegő-keveréknek dugattyúszeríí clörchalolása nem okoz nehézségeket ,mert 10.!az ezen gázdugattyú és a rob'banókamránák kibocsátószerve közölt a kamrát kitöltő közegek a nyitóit kibocsálószerven át, az égési-keverék előrehaladásának megfelelően elvczetődnek, addig a zárt töltőeljá-15 rásnál a kamrát kitöltő öblítőlevegő a kibocsátószerv zárása folytán nem tud többé kiáramlani, illetve kitérni, hanem az égési anyaggal, illetve az ezt hordozó levegővel alkotolt gázdugattyú az égési-20 .kamrában a kiszorító folyamaiból visszamaradt levegőhöz ütközik, ezt előbb maga előtt tolja és végül a kamra kibocsátó vége felé összesűríti. így tehát az égésid anyag és a kamrát kitöltő levegő közölt 25 számbavehető keveredés nem mehot végbe, niinekfolylán az egyes égésinnyagrészecskéket nem veszi körül a tökéleles elégés; végrehajtásához szükséges oxigén; így a robbanás lappangóvá és tökéletlenné váí-30 lik. Az ilyen megfigyeléseket nem hanyagolják el és ezért javasolták már oly megoldást, mely szerint az égési anyagot, illetve ennek hordozóját és az esetleg a kiszorító 35 közeghez járulékosan szükséges égési levegőt a robbanókamrába ama berendezések megkerülésével vezették, moly?kn?li hatása alatt a maradékgázok kiszorítására alkalmazott: közeg ezeket a gázokat 40 dugattyú módjára tolja ki a robbanókamrából. Az effajta intézkedésekkel az eddigelé szokásos utántöltőeljárással szemben, az égésianyag-lég-keveréknek a kamra 'belsejében való elosztása tekinleleben már 45 jclenlékeiry javításokat tudtak ugyan elérni, azonban a nyitott töltőeljárás tökér lctességc még így sem volt elérhető; ehhez képest a találmány abból a feladatból indul ki, hogy a töltőéi járást és az, 50 ennek fogánálosítására hivatott berendezés seket úgy alakítsuk ki, hogy a szóbanforgó, tökéletesítés elérhető legyen. Az ezen feladat megoldására a találmány szerint javasolt, hosszan elnyújtott 55 robbanókamráknak, főleg égisilurbinák kamráinak gázalakú égésianyagokkal vagjégésianyagokal hordozó gázokkal való, megtöltésére alkalmas eljárást az jellemzi^ hogy az égési anyagot a kamrafal mentén fejlesztett áramokkal, célszerűen az égési 60 anyag áramát felbontó, a kamra hossztengelyéhez harántirányban. forgó örvények kellésével, a kamra hossztengelyét tartalmazó síkhoz vagy ezzel párhuzamos síkhoz képest csak egyoldalúan vezetjük át 65 a kamrán. Az égési anyagnak ezzel a bevezetésével a kamrát kitöltő kiszorílólevegő mindenekelőtt arra kap alkalmat, hogy oldalt kiférhessen, ami lehetővé leszi az égésianyagnak a kamra b'ebocsátó 70 szerveitől a kamra kibocsátószervei felé. haladó irányban való előrehalolását. Az égésianyag egyoldalú bevezetése azonban még azzal a további hatással jár, hogy az égési anyagot bebocsáló szerv közelében 75 levő légmennyiségek szintén egyoldalúan gyorsulnak és jutnak mozgásba, úgy hogy az égésianyag bevezetési helyének szomszédságában hengeralakú örvény létesül,, melynek tengelye a robbanókamra hossz- 83 tengelyéhez nagyjában harántirányban fekszik, mely tehát az égésianyagot a kamra keresztmetszete mentén elosztja és levegővel keveri. Ama körülmém' folytán^ hogy az egyoldalú égésianyag-bevezetés aj 85 robbanókamra kibocsátó szervei felé előre! halad, további, a bevezető helytől mindig v távolabb és távolabb elhelyezkedő légmennyiségek kapnak gyorsulást és oldalsó clszorításl, minek folytán a hengeralakú 90 örvények képződése tovább tart és így- az égésianyagnak a kamra hossztengelyéhezi harántirányban való elosztása, valamint az, égésianyagnak levegővel való keveredési biztosítva marad. így végül közvetlenül a 95 kamra kibocsálószervei előtt levő részekben is létesül ilyen örvény, úgyhogy itt is végbemegy az égésianyag szükséges eloszlása és a levegőben, illetve a levegővel való keverése és így csak idő kérdése, tehát csak az égésianyag bevezetési loo sebességének függvénye, hogy aránytalanul hosszú tengelyirányú kiterjedésű kamrákat is lehessen ilyen módon a kamra belsejében egyenletesen elosztott égssianyagr légkeverékkel megtölteni. 105 Világos, hogy az égési anyagnak a robbanókamrán átmenő egyoldalú vezetése a legkülönbözőbb módon foganatosítható. Különösen' egyszerű az az eljárás, mely szerint az égésianyagot a kamrába való no bevezetésének időpontjától a kamrafal mentén fejlesztelt áramokkal, különösen az égésianyag felbontásával keltett, a •
