127128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények bélanyagának a kinyerésére és feldolgozására

Megjelent 1941. évi június hó 16. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127128. szám. IV/h/l. osztály. — Z. 2214. alapszám. Eljárás és berendezés növények bélanyagának a kinyerésére és feldolgozására. Zwickl Gyula, oki. gépészmérnök, kir. iparfelügyelő, Győr. A bejelentés napja: 1937. év! június hó 14. A találmány eljárás laza szerkezetű pa­renchim sejtszövetekből álló növényi Kő­anyagnak (alapszövetnek) ilyeneket tartal­mazó növényekből való kitermelésére és 5 annak további feldolgozására. A találmány tárgya továbbá e bélanyagnak a növény egyéb rostszöveteitől való elkülönítésére alkalmas berendezés. A bélanyagnak a növények egyéb rostos 10 részeitől való elkülönítése nehézséget okoz, mert a felaprított anyagok száraz úton való fajtázása a szokásos müveletekkel ki­elégítő mértékben és gazdaságosan nem vihető keresztül. 15 Nedves úton való feltárással a bélszö­veteket a rostos anyagoktól el lehet ugyan különíteni, azonban ez a mód körülmé­nyes és drága, továbbá a laza bélszövet­anyag összefüggő szerkezete megbomlik, 20 lami a további feldolgozás szempontjából hátrányos lehet. A találmány értelmében a felaprított nö­vényi részekben a bélszöveteknek a rostos részektől való szétválasztásánál elsősorban 25 azok alakzatbeli különbözőségét használ­juk fel. Evégett a száraz úton felaprított növényi részeket aprított állapotban hor­dozóra helyezzük és azon, pl. légárammal elmozgatjuk. Ekkor a gömbölyded alakú, 30 kisebb fajsúlyú bél anyagrészecskék gördül­nek, míg a rostos szerkezetű anyagré­szecskék gördülésre nem képesek, azok a hordozófelületen csak nagyobb súrlódás árán mozgathatók el. Ennek a segélyé­vel a faj lázast száraz úton egyszerűen és 35 könnyen végrehajthatjuk. A faj lázashoz előkísérlettel könnyen ki­választhatunk olyan hordozófelületet, mely­nek a tapadó képessége a fajtázandó anyag természetének a tökéletes fajtázás elérése 40 szempontjából leginkább megfelel. így hasz­nálhatunk gumi- vagy textillapokat. Az eljáráshoz olyan növényeket hasz­nálhatunk, melynek levélrésze, szárrészei vagy ága kis fajsúlyú, laza szerkezetű, 45 többe-kevésbbé rugalmas bélanyagot tar­talmaz. Az eljáráshoz elsősorban számba jön a kukorica, melyet célszerűen beérett száraz állapotában dolgozzuk fel. Az eljá­rást azonban alkalmazhatjuk, pl. a cirok, 50 napraforgó, bodza és hasonló növények­nél is, melyek a rostos anyagtól elkülö­níthető bélanyagot tartalmaznak. A kukorica feldolgozásánál eljárhatunk úgy is, hogy a fajtázáshoz a leveleitől 55 megfosztott kukoricakóró aprított anyagát használjuk. Az aprítást végezhetjük zúző­készülékekkel, dezintegrátorokkalstb. Igen alkalmasnak bizonyult a kalapácsos ma­lomnak a használata. A kukorica ekként 6C való feldolgozásánál nemcsak a bélanya­got nyerhetjük ki, hanem elkülönítetten kapjuk a rostanyagokat is, melyeket is­mert módon, pl. papírgyártási célokra to­vább feldolgozhatunk. A kinyert bélanyag 65 jó hő- és hangszigetelő tulajdonságainál fogva igen alkalmas különféle szigetelő­anj'agok előállítására. Az elkülönített bélrészecskékb'ől hő- és

Next

/
Thumbnails
Contents