127117. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelközlekedési berendezés

127117. L jelfogó földet kapcsol LL jelfogó tekercsére IG, cll, tr3, bi*8, 17 áramúion, úgy, hogy LL jelfogó az előzőkben ismertetett módon a pontjel küldésének ideje alatt rö-5 vidzárb'a kerül. Mihelvt az X rezgésszáma pontjel befejeztével RX jelfogó horganyál elengedi, LL jelfogó működésbe jön és 111, Ir3, b'rS, t7 áramú Ion reteszelődik, L jelfogó pedig LL jelfogó tekercsén át 10 Ifi, cll, tr3, brtS, 17 áramkörben reteszelt állapotában megmarad. Az 12, és 13 érintkezőknél a vonalvczeiékeken ál kimenő vonalválasztógéphez vezető lelcpláplálás felcserélődik és a hívó 15 félhez ellenőrző jel küldése megy végb\ LL jelfogó az X rezgésszámú vételi áram köri 113 érintkezőnél a Q jelfogóra és az Y rezgés vételi áramkört 112 érintkezőnél a LL jelfogóra váltja át. A vételi áramkö-20 rök cseréje úgy történik, hogy a jeleknek, miután a válaszjel küldése már végbement, más jelentésük van. Ha a hívott lel teszi vonalai először szabaddá, az ellenőrző jelel a kimenő áram-25 kör veszi fel. Ez a jel előtét áramlökésből és azt követő Y rezgésszáméi pontjelből áll és CL jelfogó minden cgves jel vétele alkalma a' működik. A', elő ét áramlökés megkezdésével RC és RF jelfogók 33 működnek és rcö érintkezőn át RE jelfogó számára áramköri készítenek elő. Amidőn RR horgonyát elengedi. RE jelfogó rbl áramúion működik, reö áramúton reteszelődik és RE jelfogót ret érinl-35 kezőn ál működteti. Amidőn a pontjel vétele megtörténik, CL jelfogó működik és cll érintkezőnél L jelfogó relesze'ő áramkörét nyitja, mely horgonyát e'cngcdi. RY és CL a pontjel befejezésével horgonyu-40 kai elengedik, L jelfogó azonban nem működik ismét, mivel larlóáraiukörc lf>-nál nyitva van. RC jelfogó lassan elenged, utána pedig RE. mely RF áramköri nyitja. E jelfogók-45 nak összesítell elengedési ideje ,'légséges ahhoz, hogy két jel közötti hézagot kitöllsön, minélfogva RE jelfogó horgonyát a jel megismétlést ideje alall nem engedi el, L jelfogó lehal elengedett állapotában 50 megmarad. Az összeköltelés felszabadításai a hívó fél vezérli és a bejövő áramkör a felszabadító jelel az előzőkben ismerteiéit módon adja le. 55 Most a honlójelek leadásának módjára térünk rá. Amidőn a hívó fél bont, A és R jelfogók horgonyukat elengedik,- utánuk pedig S jelfogó enged el, b"2 érintkezőnél, iimi SG jelfogóhoz ;iz sl, sll, rfl áramúion földel kapcsol. 60 Ha ebben a pillanatban az ellenőrző jel vétele bekövetkezik (vagyis a hivó fél bontóit először), SS jelfogó működésének időzítése a fentiekben ismerteteti módon az ellenőrző jel két megismétlése között kell 65 hogy történjék. Ebben az cselben RF jelfogó működik, SG jelfogó a;:onban mindaddig nem működik, míg RC jelfogó a kondenzátort először fel nem töltötte, azuláu pedig elengedeti, miután egv ellenőrző jel 70 periódus befejeződött és a kondenzátort SG jelfogón ál ki nem sütötte. SG jelfogó működésének hálására sgl érintkező nyit és Z jelfogó elengedését okozza, mely az, előtét jelel és Y-rezgésű pontjelei tar- 75 lahuazó külső periódust megindítja. Ennél a pontnál szükséges, hoge hnngfrekvenciájú kapcsolóberendc :és mindkél végződésénél egyidőben kezdeményezettjelek okozta folyamatol ismertessük. Ha a 80 jelek időzítése a vonalvezeték mindegyik végződésénél pontosan egyidőben történnék, a kél állomás a végielekig jeleket küldene egymásnak és az egvik állomás sem volna képes a másik állomás jelét í5 felvenni, ami a jelek igazolását nem lenné lehetővé. Ennek elkerülésére mindegyik végződésről leadott jel időzítése más. A kimenő végződésen a küldési körfolyamat a következő művelőiekből áll: Z elenged. 90 IG működik, SA kapcsoló 3 lépest lesz, SC működik, SA egy további lépési lesz, SD működik, SB 4 lépési lesz. Z működik, IG és Sí) elengednek, végül a Z jelfogó a következő körfolyamat végeil el- 9o enged. A bejövő végződésen, mivel az ic.w érintkező nyitva van, midőn SD működik. sd9 érintkezőnél IG áramkörét nyitja, mely működni mindaddig nem képes, míg SC lassan cl nem enged és sc2 érint ke- I0

° zöl zárja. Ennek köveiké'.lében SB a legközelebbi áramlökést elmulasztja és első lépéséi egy áramlökéssel később teszi meg úgy, hogy a körfolyamat 100 ezredmásodperccel meghosszabbodik. Ez az idő a be- 105 jövő vonalvégződésen csak a jelkö/.li hézaghoz adódik. Ha lehal előfordul az. hogy jelek kezdeményezése a vonal ve .elek ellentétes végződésein egyidőben megy végbe, a jelek hamarosan kiesnek a fá :isból 110 és az első veendő jel kerül vizsgálat alá. Ha ez a jel felismert jel, az igazoló jel vétele bekövetkezik és az áramköri állapot határozza meg azt. hogy a voualve-