127062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges gyapjú előállítására

Megjelí'iit 1941. évi június hó lti. MAGYAR KIRÁLYI ^SBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127062. szám. I\V/h/l. (XIV/a/1.) osztály. — N. 3456. alapszám". Eljárás mesterséges gyapjú előállítására. E. I. Du Pont de Nemours and Co., Wilmington, Delaware, mint Vernal L. Hardy jogutódja. Ä bejelentés napja: 1939. évi szaptembär hó 27. — Amerikai Egyesült Államokbeli elsőbbsége: 1938. évi szeptember hó 29. A 2.071.250., 2.071.253. és 2.130.918. számú amerikai szabadalmi leírásokban ismertetett szintetikus, egyenesláncú polimerek oly szálakká fonhatok, amelyek hidegen való 5 nyújtáskor, tehát szilárd állapotban alkalmazott húzófeszültséggel irányított rostokat adnak. A hidegen nyújtott rostok a rost tengelyirányában irányítottak, míg a nyújtatlan szálaknak lényegében irányílá-10 «ük nincsen. A »szálak« kifejezése alatt e leírásban úgy irányított, mint irányítatlan oly szálakat értünk, amelyeket a polimerekből arra való tekintet nélkül állítottak elő, hogy a szálak hosszúak, tehát folyto-15 nosak, vagy rövid, úgynevezett pászmaszálak, míg a »rost« kifejezés alatt különösen olyan irányított szálakat értünk, amelyek fonalak és szövetek előállítására ugyanúgy használhatók, mint a közönséges 20 tcxlilroslok. A roslképző anyagoknak ebben az osztályban a poliamidok különösen. értékes alosztályt alkotnak. A poliamidok kél csoportra oszthatók: 1. azok, amehyeket monoaminomonokarbonsavakból vagy azok 25 amidképző származékaiból, beleértve a laktámokal, polimerizál ássál állítanak elő, vagy 2. azok, amelyeket alkalmas diaminokat és kétbázisos savakat tartalmazó keverékekből vagy ezek ekvivalenseiből kon-30 denzációs polimerizálással állítanak elő. Ezekben a poliamidekben az amidcsoporlok a polimer atomjainak főláncához tartozó részt alkotnak. A találmány értelmében kiváló 4

gyapjú-35 pótló anyagot kapunk úgy az aminosavas jellegű, mint a diaminokból és a kélbázisos savakból előállított poliamidokból, olymódon, hogy az ezekből előállított pászmarostokal kártoljuk, a kártolt szalagból rétegezéssel bálákat alkotunk és ezeket a 40 bálákat lelszőleges, az alakot rögzítő kezelésnek vetjük alá, mely kezeléseket az alábbiakban részletesen ismer le tünk. Ha az így keletkezett anyagot ismét: kiterítjük és még eg3r

szer kártoljuk, akkor kiválóan 45 göndörített, gyapjúhoz igen hasonló szálakból álló szalagot kapunk. A göndörödés, ha azt alkalmas feltételek melljett állítjuk elő, feszültséggel, súrlódással és vízzel vagy 100 C°, sőt magasabb hőm érsek- 50 létű gőzzel szemben is állékony. Az alaktarlósságot adó intézkedések igen tág határok közölt változhatnak. Ezek függnek a göndörítendő szálak fajtájától és azoktól az anyagoktól, amelyeket a gön- 55 dörödés alakállandósága végett alkalmazunk. Ha például poliamid szálakat használunk, úgy a göndörödést azzal létesíthetjük, hogy azokat 1—8,2 atmoszféra nyomású gőzzel 100—172 C°-on kezeljük. A 60 göndörödéiSt azzal is létesíthetjük, hogy az összepréselt szálakat vízzel 80 C° hőmérséklet fölölt vagy száraz meleggel 100— 150 C° között vagy különböző más anyagokkal kezeljük, amelyeknek kicsiny ol- 65 d'őhatása van, amilyenek például etanolgőz 1—6,8 atmoszféra nyomással és 78— 135 C° hőmérséklettel, mctanolgőz 1—8,2 atmoszféra nyomással és 66—130 C° hőmérséklettel, vagy általában valamilyen, a 70