127049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés periódikus hullámimpulzusok keltésére, különösen távolbalátó berendezésekhez

6 í27(Ufí. ncrálor kellette első hullám derékszögű impulzusai közölt lépnek fel. A - 19 és -—20— generátorok keltette sor-szinkronizálóimpulzusok és sorváltő-impulzusok 5 másrészt fázisban lépnek fel a'ketlősimpulzus-hullám megfelelő impulzusaival. Ezek az összefüggések a végleges, összetett, fogszerű szinkronizálóhullám kelti se szempontjából helyesek, ami a rendszer álla-10 lános működési módjának ismertetéséből alább ki fog tűnni. A —22— kombinációs kapcsolási elrendezésnek három —31, 35, 36 penlodaerősílőcsöve van. A —19— és —20- geue-15 rátörök kimenőkörei és a —21c — határoló és erősítő a - 31, 35, 3(5 - csövek megfelelő vczérlőrácsaival vannak csatolva, míg e csövek anódkörei párhuzamosan vannak kapcsolva és —37 - csalolókondenzálor út-20 íján, a. 28 erősítővel vannak csatolva. A csövek anódjai a - 38— terhe'őellenálláson és - 39 fojtótekercsen ál a |-B áramforrásból, árnyékoló rázsai az - -Se—áramforrásból kapnak munkapolenciálokat. A 25 - 31 cső fogórácsa, a szokott módon, a kalódával van összekötve, míg a—35,36—• csövek fogórácsai, rendesen akkora negatív előfeszültségel kapnak, hogy' e csövek nemvezetővé lesznek, a - 23— telepek és 30 a —23a — levezető ellánállások révén. A 35 és —36— csövek fogórácsai a 13a és —13b— oszcillátorok megfelelő kimenőköreivel vannak csatolva. A szinkronizálóberendezés általános mű-35 ködési módjának szemléleténél fel kell hívni a figyelmet a 7—11. ábrák szerinti görbékre, amelyek a rendszer különböző, pontjaiban keltett áramok és feszültségek! hullámalakjait mulatják. A 7. ábra szerinti 40 görbe a — 27— látófrekvencia-erősítő kimenetében fellépő jelet szemlélteti; a —v— lálófrekvcncia-bullámok a —1.4 - jelgenerátorból a —26 -- és —27— erősítőkbe jüt-> jiak, ahol a —18— generátorból jövő sor-45 és sorcsoport-alapimpulzusokból keverednek. A. 8. ábra szerinti görbe a. —1.9— generátor fejlesztette sorszinkronizáló-hullámot szemlélteti, míg a 9. ós 10. ábrák szerinti körbék a —20—és—21,21c - generá-50 torok fejlesztette sorváltófrekvencia-hullámot és a parabolikus impulzushullámot érzékeltelik, mimellett ez utóbbi hullám frekvenciája a sorfrekvencia kétszerese. Amint már a 12—16. ábrák kapcsán em-55 Illettük, a sorválló-impulzusok időben úgy vannak meghatározva, hogy a sor-szinkronizáló impulzusok közölt fekszenek, míg Üleltük, a sorváltó-impuizusok időben úgy nak meghatározva, hogy egymást követő impulzusok közölt feks ének, amikor a 60 sorszinkronizá'.ó- és sorváltó-impulzusokat egymással kombináljuk. A rendszerrel keltett, végleges, kívánt modulációs jelet a 11. ábra szemlélteti. Ily hullám fejlesztésére a sor-s/.inkroni- 65 zálóimpulzusokat a —31 - cső folytonosan megismétli; ezek az impulzusok a sorváltófrekvencia-impulzusok hozzáadásával megkettőződnek minden egyes csoportfrekvencia-periodus visszafutási idejének ama 70 része alatt, mely a csoportalapimpulzus tartamának felel meg. A sorkettőző-periodus egy része alatt a parabolikus impulzusok a megkettőzött impulzusok közi illesztetnek, hogy aránylag hosszú, fogszerű 75 sorcsoport-szinkronizálő impu húsokat 1 '•tesí Isiink a sorszinkroniíáló-impulzusok .megszakítása nélkül; az összetett szinkronizáló jelet a látófrekvencia-rezgésekkel kombináljuk. A váltó- és a parabolikus impul- 80 zu sok at minden egyes periódusnak csak előre meghatározott részei alatt keli a sorszinkron izáló-impulzusokhoz hozzáadni. A 7. és 11. ábrákban az x és x' pontok a —18- - alapgencrálorból betáplált, ily_ g5 faj la sorcsopor l-alapim pulzus (ollóimpulzus) kezdetének és végének felelnek meg. A sorkettőzés, vagyis a sorvállóimpulzushullám hozzáadása az y és y' pontok, közölt megy végbe; e hatás kezdete a d, 90 értékkel késik, míg a parabolikus impulzusnak hozzáadása a z és z' pontok közölt megy végbe; ez utóbbi hatás kezdete a; d2

értékkel késik. A —34, 35— és —36— csövek kimenő- 95 körei párhuzamosan vannak kapcsolva; fia e csövek vezetők, a bemenők őreikbe vezeteti jelek közös kimenőkörükben kombinálódnak. A —31— cső állandóan megismétli a sorszinkronizáló impulzusokat (8. \ü ábra), melyeket a --19— generátortól kap. lik őzben a -35— és —36 csöveket, a fogórácsaikra ráadott állandó előfeszü'.tségek útján, rendesen a karakteriszükatöres-» nél nagyobb előfeszültségen tartják. A K ---13a- és —13b— oszcillátorok fejlesztette periodikus, derékszögű impulzusok a d„ (1, intervallumokkal - a 3 5. ábrákban szemléltetett módon — késleltelve, de pozitíven adatnak rá a megfelelő --35 - n és —36— csövek rácsaira és arra valók, hogy e csöveket az impulzusok megfelelő y—y', z-z' tartama alatt vezetővé tegyék, úgyhogy a - 20— generálorról és a