127045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűrőközeg előállítására és azzal való szűrésre

2 127945. legtöbbjében kívánatos, akkor az őrlést a kigázosílás előli fogonaiosítjuk. A kigázosítással minden alkáliéban oldható vegyületei is szélroncsolunk, úgyhogy 5 a kigázosítással kapott termék már nem ad le olyan szerves anyagokat, amelyek a kezelt oldatok színét megváltoztatnák. Még az esetben is, ha olyan oldatokkal dolgozunk, amelyeknek lúgossága pH = 13— 10 11, tehát igen nagy, az új szűrőanyaggal kapott oldatok teljesen tiszták és színtelenek. A találmány szerinti eljárással kapott, például finoman őrölt barnaszénből elő-15 állított termék kiváló jó derítő és szűrőteljesítménye világosan szembetűnik, ha; azt oly termékkel hasonlítjuk össze, amelyet azonos barnaszénből állítottunk elő, amelynél azonban az anyagot csak a ki-r 20 gázosítás után őröltük. Ha ezekkel az anyagokkal kolloid tárta lmú cukorrépa-oldatokat kezelünk, akkor kitűnik, hogy a találmány szerint előállított terméknek ugyanolyan derítő hatása van, mint a ko-25 vaföldnek, míg az összehasonlításhoz használt anyag derítő teljesítménye csak félakkora. Még nagyobb a különbség a szűrés sebességének tekintetében. A szűrés sebességét azzal az idővel mérjük, amely—— 30 áláramottatásához szükséges. Ez az érték a találmány szerint előállított terméknél, 3 óra. Az őrölt kigázosított kokszból előállítóit és az összehasonlításhoz használt terméknél ugyanez az érték 25 óra. Ezzel 35 szemben a kovaföld mint standardanyag szűrési ideje 5 óra, úgy hogy e tekintetben az új termék még a kovaföldnői is lényegesen előnyösebb. A szűrőanyag mindenféle kigázosíthatő 40 .anyagból, különösen fából, lurfából és barnaszénből állítható elő. Különösen jószűrőleljesílményt mutatnak az olyan laza nyersanyagokból készült kigázosított termékek, mely anyagok literenkénti súlya 45 ;lüí) g alatt van; így például fiatalabb könynyebb lurfa jobb szűrőanyagot ad, mint öregebb és nehezebb lurfa. Ha a találmány szerinti eljárással kapóit segédszűrőanyagokai olyan finomí-Felelős kiadó: dr. ladoméri SZ „J ö V ü" Hyomdaszövetkezet, Budapest, IX., tó eljárásoknál kívánjuk alkalmazni, ame-50 lyekben egyidejűleg színtelenítési is el kell érnünk, úgy ez a járulékos hatás fehérítővagy színtelenítőanyagok, például aktívszén hozzákeverésével elérhető. Ugyanez a cél sok esetben elérhető gélképzőanya- 55 gok adagolásával is, melyek vizes oldatokból tudvalevően lecsapódásokat idéznek elő. Ilyen adalékok például ahimíniumszlulfál, foszfátok, karbonátok és alumíniumpor is. Az ilyen keverékek különleges fi- 60 nomíló hatásokat adnak kolloidtartalmú oldatok, például nyers nádcukor esetében, mert az ezekre az oldatokra való behatáskor keletkező géleknek igen jó derítőhalásuk van, úgy hogy segódszűrőanya-65 gokból és gélképzőkből álló ily keverékek alkalmazásával igen tiszta tevéket kapunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szűr őszénnek elszenesítheLő anyagokból, mini például fából, turfá- 70 ból, barnaszénből, ligninből kigázosítással való előállítására, melyre jellemző, hogy a nyersanyagot por alakjában, adalékok nélkül, úgy gázosítjuk ki, hogy 0.2 mm-nél kisebb szemcsenagyságú ki- 75 gázosítolt szenet (Schwelkohle) kapunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy olyan nyersanyagot gázosílunk ki, mely legalább 6()o/o-ában 0.0(5 mm-nél kisebb 80 szemcsenagyságú. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganalosítási módja, melyre jellemző, hogy a kigázosíláshoz oly laza nyersanyagot használunk, melynek literen- 85 kénti súlya száraz állapotban 100 gínál kisebb. 1. Eljárás kolloid anyagokat tartalmazó folyadékoknak, mint például cukorolda-. toknak az 1—3. igénypontok bármelyike 90 szerinti eljárással kapott szűuőszénnel, való tisztítására, melyre jellemző, hogy a szűrőszenet gélképző anyagokkal, mint például alumíniumszulfáttal, foszfátokkal, karbonátokkal, vagy alumíniumpor- 95 ral keverve használjuk. PNIK ISTVÁN m. kir. szab. bíró. ,-u. 17. Tel.: 182-278. — Fel. vez.: Bárányi József