126997. lajstromszámú szabadalom • Erjesztő eljárás alkoholnak (szesznek) szénhidráttartalmú folyadékokból való előállítására
Megjelent 1941. évi június hó 3. MAGIAK KIRÁLYI JSw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126997. szám. IV b. osztály. — R. 7897. alapszám. BMH-SSSSSHHSHHSHBSSi=HBsaH-!S-SS^^ Erjesztő eljárás alkoholnak (szesznek) szénhidráltartahhú folyadékokból való előállítására. Deutsches Reich Reichsmonopolverwaltung für Branntwein, Berlin. A bejelentés napja: 1937. évi május hó 5.* * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt csçh-szlovâk szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A találmány erjesztő eljárás alkoholnak szénhidráttartalmú folyadékokból való előállítására. i Alkoholnak erjesztés útján való előállí- 5 fása céljából éleszt övei hatottak szénhidrátokra; eddig erre szakaszosan és folytonosan működő erjesztő eljárásokat alkalmaztak., Általában ismeretes, hogy a folytonosan dolgozó eljárások nagyobb gazda- 10 ságosságuk miatt — amit a berendezési és előállítási kiadások kisebb költsége idéz elő — a szakaszosan működő eljárásokkal szemben előnyben részcsílendők. Az eddig alkalmazott folyamatos eljárásoknak, 15 különösképpen a káder jeszlésnél olyan hátrányaik voltak, amelyek a gazdaságosságot nagyon lerontották. A káderjesztésnéí különösen azáltal lépnek fel, veszteségek, hogy a folyadék nem halad át 20 egyenletesen az élesztőhordozón, hanem a csekélyebb ellenállású övezetekben nagyobb a sebessége. A cscrebomlás számára ily módon szénhidrátok vesznek kárba. További hátrány az erjesztőhordozónak le- 25 begő részecskék és elhalt élesztősejtek útján bekövetkezendő gyors tiszlátalanodása, aminek következtében az erjesztő kádak teljesítménye gyorsan csökken. Hátrányos halás az ezzel összefüggő fertőzések fellé- 30 pése, mert az elhalt élesztőseitek kiváló láptalajuk a baktériumoknak. Hatásos fertőtlenítő intézkedések viszont nem vihetők ki az élesztő tönkretétele nélkül, úgyhogy a mellékerjedés okozta veszteségek elkc- 35 rülhetetlenék. A nem megszakítás nélkül dolgozó erjesztő eljárások hátránya, hogy nagyon tekintélyes erjesztő tér és ezzel kapcsolatban nagy költségek szükségesek hozzá. Hátrányuk továbbá, hogy az élesztő a szűk- 40 ségesnél hosszabb ideig van érintkezésben anyagcseretermékeivel. Ezáltal az élesztő kárt szenved, ami az élesztőseitek elhalására vezet. Az élesztő csak bizonyos ideig használható újólagos erjesztésre, majd új 45 kezdő élesztőt (Stellhefe) kell alkalmazni. Jóllehet az élesztő a fokozott elhalással szemben fokozott sejtképzésSel dolgozik, ezzel azonban szükségképpen szénhidrátveszteség jár az alkoholképzés számára. 50 Ez a hátrány egy másik, ismert megszakílásos erjesztő eljárással is kapcsolatos, melynél nagy élesztőadagokkal dolgozunk és az egyes erjesztések befejezte után az erjesztő folyadékot mindig élesztő,szegény 55 és élesztődús részre osztjuk és az élesztődús részt egy rákövetkező erjesztésre ismét felhasználjuk. A nagy mennyiségű élesztő felhasználásával az eljárást bizonyos mértékben meggyorsítjuk. Minthogy 60 az erjesztőanyagot az erjesztés folyamata alatt nem mozgatjuk, az élesztősejtek leülepednek és hosszabb ideig maradnak' anyagcseretermékeikkel érintkezésben. A külön erjesztéssel leválasztott élesztődús 65 rész a káros anyagokkal további néhány órán át érintkezésben marad, minekfolytán további éles zt őves z tes égek kel e t k eznek. A cefrében lévő cukor egy részének az élesztőképzésre való felhasználása követ- 70
