126994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék anyagok szárítására léghíjas térben
Megjelent 1941. évi június hó 3. MAGYAR KIRÁLYI ÆgSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126994. szám. IV/e. osztály. — G. 8999. alapszám. Eljárás és készülék anyagok szárítására léghíjias térben. Gentele Johan Georg Wilhelm igazgató, Stockholm. ' A bejelentés napja: 1935. évi szeptember hó 27.* A találmány eljárás növényi és állati terínékek szárítására léghíjas térben* amely anyagok hajlamosak arra, hogy a meleg hatására megváltozzanak, így pl.fő- 5 zclékfélék, gyümölcsfélék, hal, tojás, tej, stb. ■ Ha az eddig ismeretessé vált eljárások szerint szárítottak anyagokat léghíjas térben, a szárítandó anyagokat olyan ala , topokra fektették, amelyeket közvetlenül he■ vitettek' vagy amelyek, mivel nem voltak szigetellek, vezetés útján meleggel voltak el , látva, úgyhogy ezek az alapok vagy tartók az eljárás folyamata alatt gyakorlaljlag 15 ugyanolyan forrókká váltak, mint a melegforrás. A szárítandó anyagok és ezen • aránylag magas hőfokú felületek közvet• len érintkezése következtében a nedvesség ■ gyors clgőzölgése következett be az érint-20 kczési helyeken, aminek hatása folytán az anyagok ezeken a helyeken megvál. loztatlák külsejüket és biológiai összetételüket, pl .sülés révén. Amint a szárítandó, anyagok az érintkezési helyeken a leírt ; 25 módon megváltoznak, ugyanaz a jelenség ! áll elő az anyagok legközelebbi rétegéi ben és jgy tovább. Ehhez járul, hogy az j. anyagnak gyorsan száradó része és a még [ nedves rész közötti feszültség, ami a hő! 30 fokkülönbség következménye, azt okozza, i hogy az anyagok felrepedeznek és ezáltal t megváltoztatják külsejüket. ► Főzelékfélék vagy hasonlók léghíjas térben való szárításának egyik ismert módjánál forgó és közvetve gőzzel vagy egyéb 35 effélével fűtött hengereket használtak, sőt a léghíjas térben foganatosított szárítást helybenálló készülékekben is foganatosították. A szárítandó anyagot a forgó készülék falai tartották és deszkák vagy hasoifló 40 alapzatok hordozták az anyagot a helybenálló készülékben. Az anyagoknak ezek a tartói vagy saját maguk melegforrások voltak, vagy pedig azok közvetlenül melegérintkezésben voltak hőforrással és a ké- 45 szülék falaival, úgyhogy a meleg hővezetés által jutott a deszkákhoz vagy egyéb tartókhoz és így ezek az eljárás folyamán gyakorlatilag ugyanolyan forrókká váltak, mint maga a melegforrás. A szárítandó 50 anyagokat ezután hevítették és pedig sugárzó meleggel és vezetett meleggel is. Ennek eredménye az volt, hogy a megsülésnek és színváltozásnak ugyanaz a kockázata állott elő ennél a kétféle készülék- 55 nél még akkor is, ha a hevítő elemek bizonyos távolságban voltak a szárítandó, anyagtól. Ennek a veszélynek az elkerülésére, amely a vezetett melegből származik, ed- 60 digelé szükséges volt a melegforrás hőmérsékletét aránylag alacsonyan tartani, így, pl. az nem volt magasabb, mint 70—90 C°, de ez a maga részéről lehetetlenné tette a gyors szárítást. Gyakorlatilag lehetetlen. 65 ilyen hőmérsékletek mellett oly termékeket szárítani, amelyek aránylag alacsony hőmérsékleten változást szenvednek, így pl. tej és hús- vagy tojásfehérje, stb. > * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlová'k I szabadalmi hivatalinál annak idején tett bejelentés napja. I
