126993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkgőz tisztítására

2 126993. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 a fényívvel vagy más hőfejlesztő eszkö­zökkel érintkezik és e sugárzásnak van kitéve. A cinkgőz ezáltal a cink for­ráspontját meghaladó hőmérsékletre hévül és ennél a hőmérsékletnél, gőz­alakban, nagyobb térfogatszázaléknyi ólmot abszorbeál, mint amennyi a cink forráspontjánál az ólom gőzfeszültsé­gének (vagy a parciális nyomásnak) fe­lel meg. Ezt az ólomgőz-fölösleget az alábbi jelenségek egyike vagy mind­kettője után vezetjük át a hűtőbe, még akkor is, amikor a cinkgőz a konden­zátorba, vagy az ehhez vezető gőzve­zetékbe való belépése előtt túlhevílését elveszíti. 2. Túlhevítés. Az említett módon túl­­hevílés útján clpárologtatott ólom nem kondenzálódik ki azonnal a cinkgőz­ből, ha a cinkgőz és az ólomgőz ke­verékét a cink forrási hőmérsékletére lehűtjük. A fölös ólom (vagyis az, amely meghaladja azt a mennyiséget, melynek a fennálló parciális nyomás­nál jelen kellene, lennie) bizonyos ideig gőzábapolban igyekszik maradni anél­kül, bogy folyékony ólommá konden­zálna és ezen időközben a cinkgőz az ólmol a Imtőbe vagy síírílőbe átvezeti. 3. Tovaragadás. A cinkgőzáramban, akár a lúlhevített ólomgőz kondenzá­ciója, akár ólommal szennyezett, folyé­kony cinkgőz-cseppecskéknek mechani­kai szél poriadása állal, a cinkfürdőben cinkgőz-buborékok szél pattanása foly­tán, folyékony ólomcseppecskék, vagy ólommal szennyezett folyékony cink­cseppecskék keletkeznek. Ezeket az ólommal szennyezett folyékony fém­­cseppecskékel a cinkgőz, mechanikai ólon, fémes köd alakjában a cinkkon­­denzátciOói magával ragadhatja. •Az ólmot, mini sajátos példát adtuk meg annak megvilágítására, mily mó­don gátolja a fenti bárom tényező a cinknek redeszlilláció útján történő tisz­títását. Világos, hogy más fémek, ame­lyek a cinknél szintén magasabb for­­rásponlúak, ugyanolyan módon visel­kednek és így a cinkből redeszlilláció útján nem választhatók le abban a mér­tékben. amelyet a cink forráspontjá­nál alacsonyabb gőzfeszültségük alap­ján várni lehetne. A találmány e három tényező gondos figyelembevételén alapszak és a cink­gőz oly liszlílási eljárásában áll, amely­nél a három tényező káros befolyását hatásosan mellőzzük és ily módon rend­kívül tiszta cinkfémet kapunk. Ámbár eo a találmány különösen cinknek redesz­lilláció útján való finomításával kap­csolatban alkalmazható, elvben tetsző­leges eredetű, pl. oly cinkgőz tisztítá­sára alkalmas, amely ömlesztő és re- 65 dukáló folyamattól ered és melynél a cinkgőz szénoxiddal van keverve.' A leg­távolabbi tekintetben a találmány a visszafolyó-hűtésl hasznosítja levá­lasztó- és tisztítóközegként, mellyel az 70 aránylag tisztában cinkgőz érintkezésbe jut, vagy azon átvezeltelik. Ily módon a tisztításnak alávetett cinkgőznek egy része folyékony cinkké kondenzálódik pl. frakcionáló oszlopban vagy visz- 75 szafolyató-hűtőben és ez a konden­zált, folyékony cink jut vissza arra a helyre, ahol a cinkgőz fejlődik, emel­lett ez a kondenzált cink ellenáramban folyik a cinkgőzáramhoz. Ez a vissza- 80 folyó, folyékony cink liszlíló és mosó­­haiásl fejt ki az aránylag tisztában cinkgőzre és az ólomnak, vasnak és más az óloménál nagyobb l'orrásponlú fémnek nagy részéi összegyűjti és eze- 85 kel a fémes tiszlátlanságokal a cinkgőz­­áramból kihozza. _ A találmány leglényegesebb ismérve a visszafolyóhűlés, mely által a fémes tiszta Hanságok a cinkgőzből legnagyobb 90 részben kiválnak. A találmánynak re­­deszlillációs (finomító-) rptortából jövő cinkgőz tisztításához való felhasználá­sánál a relorlából kiáramló gőznek egy része a frakcionáló oszlopban vagy a 95 V i s sz a f o 1 y ó h ű l ő 1 ) e n I« m d e n z á I ó d i k é s, azt a relorlához oly módon vezetjük vissza, hogy a relorlából kiáramló ősz­­szes cinkgőz belső érintkezésbe kerül a folyékony cinknek visszatérő áramú- 100 val (köd vagv permet). A folvékonv HnKnek ez kondenzálása és , » deszh lala relnrlaba (vagy más «*. gőzfejlesztő forrásba) való visszaveze­tése úgy történik, hogy a cinkgőzl a re- 105 tortából álló, célszerűen gyakorlatilag függélyes vezetékbe (oszlopba) vezet­jük, mely úgy van kiképezve és elren­dezve, hogy külső felületén szabályoz­ható hőleadás mehet végbe sugárzás, 110 és áladás álján. Emuk . lúg­­gelves vezetéknek (oszlopnak) holeada­­aa kälsö, azaz .mm feliílclc nagysága­­nak valloztaíasaval szabályozható, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents