126993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkgőz tisztítására
Megjelent 1941. évi június hó 5. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126993. szám. XH/d. osztály. — Z. 2278. alapszám. Eljárás cinkgőz tisztítására. The New Jersey Zinc Compány cég, New York. A bejelentés napja: 1932. évi május hó 23.* — A. E. A.-beli elsőbbsége: 1931. évi május hó 28. * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rändelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalinál annak idején tett bejelentés napja. A találmány cinkgőz tisztítására vonatkozik és kezelési eljárást ölel fel cinkgőznek ama szennyező fémektől való megszabadítására, melyeknek for- 5 ráspontjai magasabbak a cinkénél, mint pl. 'ólomtól, vastól, stb. A találmány különösen eljárásra vonatkozik rendkívül nagy .tisztaságú fémes cinknek, cinkpornak, vagy cinkoxidnak aránylag 10 lisztátlan cinkből való előállítására. Ólom és vas leválasztására eddig a fémes cinket rendesen többször desztillálták. Emellett azonban főleg az ólom kiválása nem megy végbe abban amér- 15 lékben, melyet az ólomnak, a cink forráspontjánál uralkodó gőznyomása alapján várni lehelne. A cink forráspontjánál (kb. 905 C°) a cinkgőznyomás kb. egy atmoszféra, míg az ólomé 20 ennek csupán csekély törtrésze és megközelítőleg kb. 0.10 mm higanyoszlopnál fekszik. Elméletileg a lisztátlan cink forrásánál képződön cinkgőzben az ólomgőzmolekulák száma és a cinkgőz- 25 molekulák (atomok) száma közötti arány ugyanaz, mint az ólomnak 905 CEnál uralkodó gőznyomása és 1 atmoszféra közölt. Az ily gőz kondenzálása állal fejlesztett cinknek ugyanany- 30 nyi százalék ólmot kellene tartalmaznia, mint amennyi a cinkgőzben szükségképen jelen van. A gyakorlatban azonban az ólomtartalom ennél az (elméleti) csekély ólomtartalomnál tele- 35 meson nagyobb. Például az eddig szokásos eljárással redesztilláció útján fijiomított cink kb. 0.03 0.12o/o ólmot tartalmaz, szemben a csupán O.O13o/o elméleti ólommcnnyiséggel. Az ólom gőznyomásának csökkenése 40 megömlesztett, folyós cinkben való oldódása folytán nem csökkenti megfelelően a közönséges ipari redeszlillálási vagy finomítás! eljárásoknál átdesztilláló ólom mennyiségéi. Ezeknél az el- 45 járásoknál, ha azokat a gazdaságos üzemhez szükséges deszlillálási sebességgel foganatosítjuk, a folyékony és ólmot oldatban tartalmazó cinket a folyékony fémfürdő felszíne fölött a desz- 50 lillációs retorta túlhevílell oldalfalai felé fecskendezzük, mimcllett a cink gyorsan elpárolog és vékony réteget hagy vissza, amely főleg ólomból áll, amelynek az a törekvése, hogy a retorlában 55 lévő gőzben az ólomnak helyes gőzfeszültségét helyreállítsa. A finomított (redesztillált) cinkben jelen lévő és az elméletileg várható volt cinkmennyiség közötti különbséget 60 legnagyobb részben valószínűleg a következő tényezők idézik elő: 1. Cinkgőz túlhevítése. A redeszlillációval végzett közönséges cinkfinomításnál a gőz a kívülről hevített retor- 65 tafalakkal jut érintkezésbe, illetve, e falak sugárzásának hatása alatt áll; belülről fűtől! retorlák alkalmazásánál ez a gőz a villamos ellenállás-elemekkel,
