126962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekundéremissziós katódák előállítására
Megjelenik 1941. évijúiiius hó 3. MAGIAK KIFLII JHÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126962. szám Vll/d. osztály. ~ I. 4159. alapszám. Eljárás szekundéremissziós kalódák előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés napja: 1939. évi november hó 21. 5 10 15 20 25 30 35 A találmány eljárás villamos kisűtőcsövckhcz való szekundéremissziós kalodák, azaz olyan elektródák előállítására. melyek priméreleklronokkal való bombázásukkor egynél nagyobb szekundér em isszió s 1 ényezővel bocsátanak ki szekundérelcktronokat és célja olyan elektródák előállítása, melyeknek hoszszú ideig állandó és nagy szekundéremissziós tényezőjük van, tekintet nélkül arra, vájjon aktiválásuk a csőben történt, vagy pedig azokat a csövön kívül állítottuk elő, illetve aktiváltuk és a csőbe készen szereltük be. Az eddig ismeretes jó szekundéremissziós tényezőjű ilyen elektródákat tudvalevőleg magában a csőben kellett akliválni, illetve szekundéremiszsziós réteggel ellátni, mi a csőkonstrukciót befolyásolta és a gyártást is megnehezítette. Az ilyen elektródák előállításánál ugyanis rendszerint úgy jártak el, hogy a csőbe beépített 'alkalmas fémlemezre, pl. nikkellemezrc, kis nyomású oxidáló gázatmoszférában valamely alkalmas egyéb fémet, pl. magnéziumot, párologtatva, rajtuk igen vékony idegen oxidréteget hoztak létre. E művelet végrehajthatósága különleges csőkonslrukciókat igényelt és meg így is nehezen volt elkerülhető, hogy az elpárologtatott fém más csőalkatrészekre ne jusson, miért is gyakran nem lehetett bizonyos csövekben ilyen elektródákat használni és az előállítási eljárás kényes volta folytán igen nehéz volt megbízhatóan tartós szekundéremissziójú eleklródákat készíteni. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésünkön alapszik, hogy szekun- 40 déremissziós kalodáknál igen fontos a kalóda fémes alaprétegét borító oxidrclegnek az alaphoz és az oxidrélegel szekundéremissziósan aktiváló anyagnak az oxidréteghez való kötési módja, 45 valamint abban való eloszlása. Ha ugyanis az alapfémréleget borító oxidréteg ahhoz jól van kötve és azt vékonysága ellenére is teljesen beborítja,, és az ilyen oxidréteg benne finom el- 50 oszlásban jelenlevő és hozzá adszorbciós kötéssel kötött aktiváló anyagokat tartalmaz, akkor tapasztalataink szerint az ilyen elektróda szekundércmiszsziós tulajdonságait a szabad levegőre 55 való hozatala nem rontja és így az a csőbe, illetve csőállványra szabad levegőn szerelhető és a csőbeni utókezelésre, pl. aktiválásra, már nem szorul, csak adott esetben a cső többi fém- 60 alkatrészével együtt a szokásos módon kigázosít andó, am i a zonb an székundéremissziós tulajdonságait nem rontja. Ilyen kalodák előállítására alkalmas eljárás lehál olyan csőszerkezetek ké- 65 szításét engedi meg, melyek eddig a fenti nehézségek folytán megvalósíthatók nem voltak és a szekundéremiszsziós kalodák csövön kívüli aktiválásának és ellenőrzésének lehetősége a 70
