126961. lajstromszámú szabadalom • Optikai hangolásjelzőcső rádiókészülékekhez és eljárás annak előállítására

Megjelenik 1941. évi június hó 3. MAGTAR KIRÍLYI $BÜBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126961. szám. VII/j. (VH/d.) osztály. — I. 4107. alapszám. Oplikai hangolásjelzőcső- rádiókészülékekhez és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés napja: 1939. évi augusztus hó 11. A találmány izzókalódával, ellérílő­szervvel és fluoreszkáló bevonatú, rend szer in l anódaként kapcsolandó elektródával, valamint adott esetben 5 egy vagy több egyéb elektródával, pél­dául gyorsítóelektródával is ellátóit vil­lamos kisiilőcső rádiókészülékek han­golásának oplikai jelzésére és eljárás e kisülőcső előállítására. 10 A fenti kisütőcsövek, melyek a gya­korlatban »varázsszem<: (»magic eye«) elnevezés alatt ismeretesek, rendszerint olyan alkatúak, hogy fluoreszkáló be­vonatú elektródájuk kúp pal ásta lakú, 15 belső falfelülelén fluoreszkáló anyag­vékony rétegével bevont fémlemez és a pálcaalakú, közvetett fűtésű izzóka­tóda e kúp tengelyvonalában fekszik, a pálca- vagy lemezalakú egy vagy 20 több eltérítőszerv pedig ezzel párhuza­mosan akként van elrendezve, hogy feszültségének változásával a fluo­reszkáló bevonatú elektródának elek: Ironok által ért és ennek folytán vilá-25 gító felülete is változik. A kapcsolás rendszerint olyan, hogy maximális éles­ségű hangolásnál a világító felület ma­ximális, mit az eltérítőelektróda fe­szültségének a készülék valamely al-30 kalmas csövéből vett feszültség vagy áram segélyével történő befolyásolásá­val érnek el. A világító elektróda bevonataként a gyakorlatban csaknem kizárólag a 35 »Willemil« elnevezés alatt ismereles anyag használatos, mely akliválorként csekély mennyiségű mangánt tartal­mazó einkorloszilikát. E bevonatnak azonban számos hátránya van, pl. az, hogy a cső működésekor aránylag kis 40 és a használat folyamán meglehetős gyorsan qsöTíkenő fényerősséggel vilá­gít és hogy magas hőmérsékleteket nem bir ki, miért is a vele bevont elek­tróda a cső előállításakor nem izzítható 45 ki olyan mértékben, mely az ilyen nagyvákuumcsöveknél szükséges jó ki­gázosíláshoz teljesen elegendő volna. Ezért már javasolták fluoreszkáló be­vonatként mangánnal aktivált síron- 50 ciumoxid alkalmazását is, de az ilyen csövek nem kerüllek kivitelezésre, mert gyakorlatilag nem vol lak használhatók. Ennek oka az, hogy az ilyen bevonat jő szigetelő lévén, a vele ellátóit elek- 55 tróda elektronokkal való bombázása esetén magas negatív feszültségre töl­tődik fel, minthogy az elektrontöltések csak igen lassan folyhatnak le. Ennek folytán az elektrónokat igen nagy mér- 60 lékben kellene gyorsítani ahhoz, hogy e magas negatív feszültségű felületei állandóan a világítás előidézésére szük­séges sebességgel és mennyiségben ér­jék, ez pedig egyrészt olyan nagy fe- 65 szültségek alkalmazását tenné szüksé­gessé, melyek, a szokványos rádióké­szülékekben rendelkezésre nem állnak, másrészt pedig bizonyos mértékre való feltöltődéskor még így is előidézné az 70

Next

/
Thumbnails
Contents