126925. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus kondenzátor, melynek fémfegyverzete olyan vékony, hogy az átütés helyén, vagy annak közelében átütéskor elég
2 1269 25. Ha ,a berendezéssel kicsiny veszteséglényezőt akarunk elérni, akkor célszerű, ha a megosztással lehetőleg messze megyünk,, mert ilymódon a párhuzamos kapcsolás 5 következtében a kifelé jelentkező ohmos ellenállás igen kicsiny. A megadott példákban 50 periódusnál a veszteségtényező 0,3'°/o, mely érték a legtöbb esetben nem játszik szerepet. A 2. ábra olyan dielektrikum-szalagot, például papirosszalagot mutat, mely a vonalkázott helyeken fémbevonattal van ellátva. A fémbevonat rendkívül vékony. Az például 0,15 és 0.05 ,u között lehet. A nem vonalkázott részek nem íémezeltek. A fémezés! úgy rendeztük el, hogy egyes elkülönített -5, 6, 7, 8, 9— fémes mezők keletkeznek. Ezek a fémes mezők párhuzamosan kapcsolt egyes kondenzátorok. A fé-2 mes mezőkhöz az áramot —10, 11, 12, 13, 14— hidak vezetik, melyek egyrészt a fémes mezőkkel, másrészt lemezeit —15 •— sze'géllyel. vannak összekötve. A —Ki helyen a szegély fémezése valamivel vas-25 tágabb és a. szegélyeknek a 2. ábrában fel nem lünlelett széle az áramcsallakozlalás végett be van hajtva. Két ilyen szalagot együttesen kondenzátorrá tekercselünk. E mellett a második 3Q szalagot az első szalaggal szemben megfordított helyzetben alkalmazzuk, úgyhogy annak lemezeit szegélye azon az oldalon van, amelyen az első szalagnak lemezestől mentes —17— szegélye fekszik. A konden-35 zátornak a tekercselés után meglevő két homlokfelületére egy-egy fémbevonalot fecskendezünk, mely az áramot csatlakoztató felületként alkalmazható. Ha ebben a kondenzátorban a fémfelü-40 letek egyikén, például a —7— felületen belül átütés keletkezik, akkor az első pillanatban jóformán csak a —7— fémfelülettől és a másik fegyverzetnek a második szalagon ezzel szemben fekvő fémfelületé-45 ről folyik az átütés helyére rövidzárlati áram. A többi fémfelületről az átütés helyéhez folyó áramokat a —12— híd ellenállása korlátozza. Az átütés helyéhez való energia-hozzávezelés ennek következtében 50 hosszabb időre megszakad, melyen belül a vékony fémbevonat az átütés helye körül elég, miáltal a rövidzárlat önműködően megszakad. A hidak ellenállását azok hosszának és 55 szélességének változtatásával változtathatjuk és így minden kívánt ellenállásértéket beállíthatunk. A 3. és 4. ábrák oly példákat mutatnak, amelyeknél —18 és 19— hidak hossza lényegesen nagyobb, mint a 2. ábrabeli kivitelnél. Ilymódon 100 Ohm 60 nagyságrendű ellenáll ás ér lékeket aránylag könnyen érünk el. Hogy a hidakat a szomszédos fémfelületekkel szemben szigeteljük, fémmentes szalagokra van szükség. Ezek a fémmentes 65 szalagok a kondenzátor kapacitása szempontjából elvesznek. Ezért azokat célszerűen a lehetőség szerint kicsinyre készítjük, mimellett azoknak megengedett legkisebb szélessége természetesen a tekercs 70 üzemfeszülliségétől függ. Különösen közepes feszültségű (tehát kb. 500 volt feszültségű) tekercsek esetében 0,2 és 0,5 mm közötti szélességek célszerűek. Hogy a szabadon maradt szalagokkal le- 75 hetőleg kevés kapacitást veszítsünk el, mindenesetre célszerű, ha a fémmentes —20— szegély (4. ábra) és a —16'— szellői a szomszédos kapacitásfelület széléig terjedő 21 köz egyenlő nagyok, meri a 80 fémmentes --20— szegélynek szélessége mint kapacilásfelület mindkét oldalon úgyis elvész. Ezért bizonyos körülmények közöli előnyös, hogyha az eltenállásszalagol a mezőmén les szélkörzelbe helyezzük. 85 Ezzel azonkívül azt az előnyt is elérjük, hogy az ellenállásszegélyben átütés nem keletkezik. Az ellenállásszegélyben keletkezett átütésnek az volna a hátránya, hogy az ellenállásszegélyben a kiégés helyén 90 folt keletkeznék. Az ilyen, kiégés követkézlében keletkezelt folt azonban bizonyos körülmények között a szalag mögött fekvő fémfelületet lekapcsolhatná, minek kövelkezlében felesleges módon kapacitások 95 vesznének el. Az 5. és 6. ábrák olyan kiviteli példát mutatnak, amelynél az ellenállás-szalag mezőmenles körzetben fekszik. Az 5. ábra tekercselésre való dielektrikum-szalagot 1°° mulat, amelynél a vonalkázott felületek felvitt fémes fegyverzetet jeleznek. —22— és —23— két egyes kapacitásfelület és —24— és —25— az azokhoz tartozó ellenállásszalagok. —26— a dielektrikum-szalag 105 fémmentes szegélye. A 6. ábra az 5. ábrában feltüntetett fémes dielektrikum-szalagot metszetben és második, megfelelően fémezett dielektrikum-szalaggal a tekercseléskor elfoglalt no helyzetben mulat, amelyben az egyik szalag fémmentes —26— szegélye a másik szalag fémmenles —26'— szegélyével szemben fekvő oldalon fekszik.
