126917. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés

i 2 6 9 í 7. 7 A PHI nyomógomb az üzemi erősítőnek a laría'ck erősítőre kézi erővel való átváltására szolgál. Ha c nyomógombot: lenyomjuk, mialatt: az átvivő berendezés 5 a taría'ék erősítőn keresztül működik, nem történik semmi, mivel úgy az E és F, mint nz< MGO jelfogót a többi érintkezők működtető állapotban tartják. Megállapítható tehát, hogy az ismertető tett áramkör a helytelen nyomógomb téves működtetéséből származó káros Itatásoktól teljesen mentes. Az erősítők párhuzamos működésé! tökéletesítő eljárások. 15 Bár a fentiek során megállapítást nyeri, hogy az erősítők párhuzamosan csak nagyon rövid ideig (100 ezredmásod peren él rövidebb ifiéig) működnek, bizonyos esetekben mégis kívánatos az erősítés ama 20 csökkenésének korlátozása, mely az erősítőijen akkor keletkezik, midőn ez az állapot létesül. Ennek egyik egyszerű módja az erősítőknek olyan bemeneti impedanciákkal 25 való ellátása, melyek a vonalvezelék vagy kiegyenlítő készülék impedanciáihoz képest nagyok. A készülék, melyhez Ll csatlakozik (mely rendesen vonalkiegyenlílő készülék) ekkor jellemző impedan-30 ciájában végződik és az erősítők ezt az impedanciát az ismertetett módon a kapcsoló áramkör révén hidalják át. Világos tehát, hogyha az erősítő bemeneti impedanciája a vonal vagy kiegycnlítőkészü-35 lék impedanciájához képest nagy, a. két erősítőnek párhuzamos kapcsolása az átvivő berendezés erősítésére kis hatást fog gyakorolni, az illető impedanciák kellő méretezése mellett, pedig ez a hatás el-40 méletüeg tetszés szerinti kis értékben állapítható meg. A gyakorlatban nem okoz nehézséget az átvivő berendezés erősítésének a csökkenését 0.5 decibel a'alt tartani. Hasonló elrendezés létesíthető a kime-45 neü körök párhuzamos kapcsolásához, vagy másképp, az átvivők impedanciái kis értékűre vehetők a kimenő vonalvezeték impedanciájához képest, mikoris sorosan kapcsolna!ók. Nyilvánvaló, hogy en-50 nél a megoldásnál a jelfogó-érintkezők kapcsolását, módosítani kell olymódon, hogy a használatban nem lévő erősítő kimenetét rövidrezárják. E megoldással széniben többek között az a kifogás emelhető, 55 hogy az erősítők közül az egyiknek ez esetben kiegyensúlyozott kimeneti körrel kell működnie. A 2. ábra az átvivő kapcsolásának fenti két. módosítását és egy további tökéletesítési, szemléltet, ami abból áll, hogy az 50 erősítők a és b végződései, midőn ezek az erősítők üzemben nincsenek, káros rezgést, vagy egyéb zavarképződést megaka~> dályoznak. Az ábrán, a c impedancia a vonal- 55 vezeték vagy kiegyenlítő készülék lezárásához szükséges impedancia. Az Al; üzemi erősítőt: és az A2 tartalék erőisi főt ekkor úgy szerkesztjük meg, hogy a c impedanciához képest nagy értékű 70 bemeneti impedanciává I rendelkezzenek; Az erősítő bemeneti köreit a gl és el jelfogó érintkezők vezérük mint előbb, azonban azokat bontó érintkezőkkel látjuk el, melyek segélyével az erősítő _5 bemeneti körei számára, midőn az erősítő üzemben nincsen, az a és b ellenállásokból álló végződésről gondoskodunk. Az erősítők kimeneti körei, mint a raj^ zon látható, soros kapcsolásban vannak, qo az érintkezők pedig párhuzamos és nem, mint az előző elrendezésnél, soros kapcsolásban. A hl érintkezőnek ezúttal záró érintkezőnek, fl-nek pedig bontó érintkezőnek kell lennie, nem pedig fordítva. Az érintkezők abban a helyzetben vannak feltüntetve, melyet az üzemi erősítőn át való működésnél foglalnának el. Az áramkör működése (a fenti módosításoktól eltekintve) pontosan egyezik a párhuzamos üzem eseteivel és így ismétlésbe nem kell bocsátkoznunk. Az erősítők lehetnek visszacsatolásos kapcsolásúak, mikoris az impedanciák az áram, ill. feszültségi visszacsatolás változ- 95 tatásával az előzőek szerint a kívánt értékre állíthatók be. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az erősítők bemeneti, ill. kimeneti körei úgy soros, mint párhuzamos kapcsolásban mű- 100 ködlethetők, a nélkül, hogy a találmány védelmi körét át kellene lépni. A tartalék erősítő tápáramáról. Mint az áramkörből látható, a tartalék erősítő még akkor is, midőn üzemben nin- 105 csen, leljes fűtő áramot, kap. Ennek célja az, hogy az erősítő teljes hatásfokkal működhessék, mihelyt a szabályszerű nagyfeszültséget rákapcsoljuk. Ha bárminő oknál fogva az áramnak a lehelő legkisebb 110 értékre való csökkentése kívánatos, természetesen lehetséges a tartalék erősítő fűtőelemeinek csökken lett árammal való;