126849. lajstromszámú szabadalom • Forgó csőkemence

12ft&'4& 3 A taJáttetányfc a következőkben az 1—7. ábrák alapján példaképen ismertetjük. Az 1. ábrán a kemencét részben metszetben, részben nézetben tüntettük fel. A további 5 ábrákon a kemeneearmatúra részleteinek metszetei láthatók; a 2. és 3. ábra az elosztóié] kiviteli alakjait tünteti fel, a 4—7. ábrákon pedig az égők kivitelezésének különböző példái láthatók. 10 Az 1. ábrán oly forgó csőkemence lát"hatój, amelyet a találmány értelmében a kemence hosszában és kerülete mentén elosztott égők útján a kemenceköpenyen át fűtünk. A tüzelőanyagot és az égési le-15 vegőt helytálló —6— vezetékből és —5— elosztófejből a kemencén kívül elrendezett és azzal együtt forgó —4— és —4a— vezetékeken át vezetjük az égőkhöz. A homlokoldal felől való szokásos fűtés e kemen-20 cénél teljesen hiányzik. Az anyag adagolását nyíllal jelöltük. A szembenfekvő homlokoldal teljesen zárva van. A —3— szervekkel az égők mindegyikét önmagában szabályozhatjuk és kapcsolhatjuk be ^5 és ki. A 2. ábra elosztófej oly kiviteli alakját tünteti fel, amelybe a tüzelőanyagot, például generátorgázt és az égési levegőt elkülönítetten vezetjük és a —4— és —la— JO vezetékeken át a Mvókákhoz is elkülönítetten továbbítjuk. A —7— nyíl a gáz, a —8— nyíl az égési levegő útját jelöli. A helytálló bevezető —11— és —12— vezetékek és a forgó mozgást végző, a ke-35 rnence középvonalában elrendezett elvezető —14— és —13— vezetékek kötését a gázzal szemben —9— és —10— tömszelencék tömítik. A 3. ábrán elosztőfej oly másik kiviteli alakja látható., amelybe gáx és levegő ugyancsak a csatlakozó —15— és —16— csonkokon át áramlik, keveredik a —17— kamrában és a csatlakozó —18— és —18ö— csonkokon át keverékként az égőkhöz vezető csővezetékekbe táwzik. Nyilvánvaló, hogy ily elosztófejben csekély változtatások esetén például szilárd' vagy folyékony tüzelőanyagnak az égési levegővel való keverése is foganatosítható. A mennyiség 50 rézsútos hasítékokkal ellátott, a

—20— emeltyű útján elállítható" —19— körtolaítyúval szabályozható. A 4. ábra szerinti égő hatása ismert módon azon.1

alapszik, hogy a jgáz (a

—23— 55 hivatkozási számmal jefölt helyen) oly nagy nyomás alatt áramlik az égőbe, hogy az égési levegő (a —2*1— hivatkozási számmal jelölt helyen) a keletkező szívó hatás következtében külön intézkedés nélkül beszívódik. A tüzelőanyagot és a levegői az 60 5, ábra szerinti égőbe, például a 2. ábrán feltüntetett elosztófej felhasználásával, elkülönítve nyomás alatt áramoltatjuk. A levegő és a tüzelőanyag az égő fejében keveredik. 65 Égőként önmagukban ismert úgynevezett sugárköveket is használhatunk; a találmány szerinti eszközökkel ugyanis a tüzelőanyag és a levegő adagolásának pontos szabályozása sugárkőégetés esetén is lehet- 70 séges. A sugárkőégők a 4. és 5. ábra szerinti égőkhöz hasonló módon úgy vannak elrendezve, hogy azok a kemencében levő anyagból kiáltanak. A 6. ábrán égési helyzetben, a 7. ábrán 75 hűtési helyzetben más gázégőt tüntettünk fel. Az égő alkatrésze a bevezető —44— rész, amely a kemencén kívül van és a kemeneefalon önmagában ismert módon —45— perem útján van megerősítve. A 80 bevezető —44— résszel az égő —46— szára van összekötve, amelyet a —47— betétdarab vesz körül. Az égő szárán az égő —48— szájdarabja helyezkedik el. Az égő* e három részét egyenként állítjuk elő és az- 85 után teljes égővé rakjiik össze, úgyhogy egyes részek elhasználódása esetén azok egymástól függetlenül cserélhetők. A tüzelőanyag, például gáz vagy olaj a csatlakozó vezetékből a bevezető —49— 90 csövön át a célszerűen központosán elrendezett —50— csőbe áramlik. Az ahhoz tartozó levegőt az —51— csatlakozó csonkon át az égő —44— részének gyűrűs —52— kamrájába vezetjük. A levegő in- 95 nen megfelelő számban alkalmazott —53— csöveken át a —46— szár szabad végének közelébe jut, hogy azután az égő —46— szára és az —50— cső- között létesülő gyűrűs —54

s— térbe áramol jék vissza. Ily- 100 módon az égő —46— szárának és a —48— szájdterabnak hatásos hűtését érjük el. A levegő végül a kerületen egyenletesen elosztott —55— nyílásokon' át az —50— csőbe jut, ahol a tüzelőanyaggal, például 105 gázzal, keveredik. Bensőbh keveredés végett az —50— csőben —56— duzzasztógyűrűt helyeztünk el, amely az égési keverék kölcsönös örvénylését hozza létre. A keveréket ezután a —48— szájdarabban 110 meggyújtjuk és elégetjük. A —4Í8— szájdara'b' kerámiai masszából vagy fémből van és az égő —4®— szárában menettel van rögzítve. Ilymőéon egy-