126849. lajstromszámú szabadalom • Forgó csőkemence
Megjelenik 1941. évi május hó 15. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126849. szám. XH/b. (XH/d.) osztály. — M. 11683. alapszám. Forgó csőKemence. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. (Németország). A bejelentés napja: 1932. évi október hó 25.* A forgó csőkemencék alkalmazása mindezideig viszonylag szűk területre korlátozódott. Ennek oka valószínűleg főképen abban van, hogy az ismert forgó csőke-5 mencéknél a hőmérséklet a kemence belsejének minden helyén nem tartható kézben. Az égési levegőt általában a homlokoldal felől vezetik a csőkemencébe. Legtöbb esetben az égők is e homlokoldalon 10 vannak. A kemence e végén ezek szerint a legnagyobb hőmérsékletek keletkeznek, sőt gyakran nem kíváliatos csúcshőmérsékletek létesülnek, míg a kemence másik végén szinte meleghiány van. Az ily ke-15 menoeüzem számos esetben nem káros, sőt gyakran kívánatos. Számos más esetben azonban fogyatékosságot jelent és még a forgócsőkemence különleges jó tulajdonságai, mint a folytonos üzem leheiő-20 sége, a kezelendő anyagok rendkívül hatásos keverése és így tovább sem elegendők e fogyatékosság kiegyenlítésére. Ismeretesek oly forgó csőkemencék, melyeknél a tüzelőanyagot bevezető fúvókák 25 a dob tengelyére merőlegesek és a dob köpenyében azon áthatoló, a fúvókákat ágyazó fúvókahüveiyekben vannak elrendezve. Forgó csőkemencéket fűtöttek már láng-30 nélküli felületi elégés útján is, amennyiben a kemence falát vagy a fal részeit gáztáteresztően képezték ki és a kemence falában levő csatornákba és e csatornákból a gázt átbocsátó kemenoebélésbe keveréket nyomtak. E berendezésekkel a ke- 35 mencében kezelt anyag hőmérséklete nem tartható egyenletesen a kemence minden helyén; ha ugyanis a tüzelőanyagot fúvókák útján különböző helyeken vezetjük a kemencébe, akkor a tüzelőanyag sugarai- 40 nak közelében nagy hőmérsékletek keletkeznek. Az a veszély forog fenn tehát, hogy az anyag e helyeken elég. A kemence falának lángnélküli felületi égés útján való fűtése ugyanezen hátránnyal jár. A fűtött 45 helyek ugyanis igen magas hőfokokra hevülnek. E hőfokok átadódnak az anyag oly részeire, amelyek a kemence falának e részeivel közvetlen érintkezésbe jutnak. Ezért a fűtés ily módját csak ott alkal- 50 mázták, ahol a kemence egyes öveiben különlegesen nagy hőmérsékleteket akartak létesíteni. Pörkölósi folyamatok kivitelezésekor más ismert eljárás értelmében a kiürítési vég közelében fúvókák útján por- 55 alakú szulfidércet fújnak a kemencébe, hogy a befejezés felé gyengülő reakciókat támogassák. A hőmérséklet szabályozásának ily módja lehetséges ugyan, iazonban az távolról sem kielégítő. A befúvott 60 anyag nemcsak bevezetésének helyén válik hatásossá, hanem a gázok által elragadva a kemence nagyobb körzetében oszlik meg. Ez intézkedésnek tehát csak akkor van jelentősége, ha a kemenoetér hosszabb sza- 65 kaszainak befolyásolásáról van szó. Az a hátrány, hogy a kemence tulajdonképeni fűtése az egyik homlokoldalon megy végbe és hogy e homlokoldal felé káros csúcs* Ez a nap az 5930/1939. M. £.- sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalinál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 52288,
