126829. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence széntartalmú anyagok aktiválásához

Megjelenik 1941. évi május hó 1. HÁGTAK KIRÁLYI ^^^K SZABADALMI BÍRÓSÁG . SZABADALMI LEÍRÁS 126829. szám. IV/i. (IV/h.) osztály. — G. 8921. alapszám. Aknakemence széntartalmú anyagok aktiválásához. Deutsche Gold-und Silber-Scheideanstalt, vormals Roessler cég, Frankíurt/Maín. A bejelentés napja: 1939. évi október hó 13. — Németbirodalmi elsőbbsége: 1938. évi november hó 14. E találmány széntartalmú anyagoknak, például faszénnek, aklívszén előállítása céljából, vízgőzzel, illetve szénsavval való kezelésére kiválóan alkalmas aknakemence. 5 Az aktiválás folyamán keletkező éghető gázokat eddig a fülőtér alján égették el és a re tortákat fűlő égés termék eket felfelé vezették. A találmány szerint a fűlőtérben egész 10 hosszukban szabadon álló vertikális retortákat rendezünk el, melyeknek felső végén ferdén felfelé irányuló kivezető nyílások vannak, melyeken át az aktiválás folyamán keletkező éghető gázok a fűtő-15 tér felső részébe jutnak és felülről lefelé haladva a retortákat egyenletesen fűtik, végül a fűtőtér fenekén egyenletesen eloszlott nyílásokon át távoznak a kemencéből. A légbevezető nyílások a relorta-2o kamra felső részén vannak elrendezve. A kemence mélyebben fekvő pontjain járulékos levegő is bevezethető. A gőzt a retorták alján vezetjük a relortákba egy-egy csövön, mely felülről lefelé a retorta 25 egész hosszán át keresztülhatol. A találmány szerinti kemence meglepően egyszerű szerkezetű. Benne az aktiválás gyorsan megy végbe, mert az erősen endoterm aktiváló reakcióhoz szükségelt 30 meleg akadály nélkül hat. Az egyenletes melegelosztás mellett a szén lokális túlhevítése, azaz grafitképződés, nem következhet be. Az eddigi kemencékben a szálló hamu csakhamar beborította a lángcsa-35 tornákat, a találmány szerinti kemencében lazonban a tűz tér fenekén rakódik le, honnan könnyen eltávolítható azokkal a finom szénrészecskékkel együtt, melyeket intenzív aktiváláskor a gázok magukkal ragadnak, 40 A találmány szerinti kemencében az aktiválás alulról felfelé megy végbe, ami finomszemcséjű anyag akiiválását is lehetővé teszi. A retorták teljes hosszukban kihasználhatók és a szén hőmérséklete a 45 kiürítés helyén, a retorták alsó végén, a legalacsonyabb. A retorták kiürítésekor szénoxid nem juthat a szabadba. Végül előny az is, hogy a retorták alján, ahol a legnagyobb vízgőzkoncentráció követkéz- 50 Lében a leggyorsabb volna az aktiválás, a hőmérséklet alacsonyabb, mint a retorták felső végén, ahol a vízgőzt az elvonuló éghető gázok hígítják. Ennek következtében az aktiválás a retorta egész hosz- 55 szában egyenletesen megy végbe. A retortákat jó hővezető kőanyagból, vasból, illetve hőálló acélból célszerű készíteni. A csatolt rajz a találmány szerinti ke- 60 mence egy kiviteli alakjának függélyes metszete. Az —1— körülfalazásban a —2— retorták egyenletesen vannak elosztva. A relortákba egy-egy gőzbevezető —3— cső nyúlik a rélorta aljáig. A re tortákból, 65 felső végükön, ferdén felfelé irányuló —4—• nyílások vezetnek ki az elégető —5— térbe. A —i— relortanyílásokkal szemben levő —8— kcmencefjalnj'ílásokon át bevezetett levegő" a retorlákból távozó gázokkal ke-70