126799. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramkörök önműködő hangolására

(p waltnélküli összetevőjével forgatónyomatékot ad, melynek hatása.alatt: a motor forgásértelme attól függ, hogy —JH— sin. 90 előresiető vagy vissza-5 maradó-e, másszóval,, hogy az —1— önindukció-túl nagy-e vagy túl kicsiny. Ha szabályozószervként mellékáramkörű kollektormotort alkalmazunk, akkor az —JH — áramot célszerűen en-10 nek gerjesztőtekercselésébe^vezetjük, az, -^-iH-— segédárammal pedig az armaT túrát tápláljuk. Ekkor figyelembe kell venni, hogy az aszinkronmotor esetével ellentétben, —JH— sin.95 és —ití — • 15 azonos l'ázisúak, azaz, hogy —ÍH— és —UH— közölt 90° fáziskülönbségnek kell lennie. Aszinkronmotor alkalmazása esetén a gerjesztő tekercs, ill. a szabályozó fázis önindukcióját célsze-20 rüen sorba kapcsolt kapacitással kell ellensúlyozni. A találmány szerinti elrendezésnél a hajtómotor — R— szabályozófázisán nyugalmi állapotában, azaz rezonancia 25 esetén, a lehetséges legnagyobb erősa) Rezonancia esetén JH = 1 (M b) 5o/o elhangolás esetén (K=1 c) 25 0/0 elhangolás esetén (K = A motort mármost a szabályozási 30 időtartamok rövidségére való tekintettel járás közben túlterhelhetjük ugyan, nyugalmi állapotban azonban nem. Ezért a waltösszetevőt minél jobban, a nyugalmi rezonanciaáramot pedig 35 teljesen ellensúlyozni kell. A találmány továbbfejlesztése szerint a mérőáram ohmikus összetevőjét rezonanciánál egy egyenárammal előmágnesezett fojtótekercs, pl. egy egyenára-40 mű áramváltó mágnesezőáramával ellensúlyozzuk, amelynél a fojtótekercs váltóáramú feszültsége a rezonancia -körre kapcsolt feszültséghez képest 90°kal el van tolva és a vasmag előmág-45 nesezése az egyenirányítóit mérőárammal történik. Ezáltal az 1. ábra kapcsolása a 4. ábra szerinti hídkapcsolássá alakul át. Mivel az —JH— rezonanciaáram a 50 —Cr— generátor gerjesztette —UH - feszültséggel fázisban van, viszont a —W— egyenáramú áramváltó —JC — szekunder árama ennek feszültségéhez képest fázisban 90°-kal el van tolva. ségű áram folyik ál. Ez a tartósan 55 fellépő áram, mint rezonanciaáram tisztán ohmikus és így a forgatónyomaték létrehozásában nem vesz részt, viszont a motort erre az áramra kellene méretezni. Másrészt azonban az 6° is szükséges, hogy a motor a rezonanciakor lehető legnagyobbfokú elhangolása mellett, azaz nagyon kis —JH— és így nagyon, kis —JH— sin. 93 mellett is működésbe lépjen. Ezért, a 3. ábra 65 szerinti áramdiagrammol példák kapcsán közelebbről is megvilágítjuk. Nyilván JH= UH , 'ír* + (x-K)2 70 ahol —r— a rezonanciaáramkör ohmban kifejezeti csillapítóellenállása, pl. r = l, x=-Lfoaz ohmokban kifejezett 1 75 induktív ellenállás pl. x = 20, K =—— az ohmokban kifejezett kapacitív ellenállás pl. K = 20, végül UH=1. Ekkor 80 a\j, 19) JH==0,71 és JHsin 9p = 0,5, 15) JH = 0,2 és JH sin^ 0,2. a —-W— egyenáramú áramváltót az —UH — feszültséghez képest fázisban 85 90°-kal eltolt, --j, UH— segédí'eszültségről kell táplálni, amely utóbbi a segédfeszüllségnek háromfázisú előállítása mellett mindig rendelkezésre áll. Minthogy a - W— áramváltó primer egyenárama nem egyéb, mint az egyenirányítóit —JH - rezonanciaáram, minthogy továbbá az áramváltó áttételi viszonyának és a szabályozható —r— 95 ellenállásnak alkalmas megválasztása által elérhető, hogy Jc Í=JH' és az —UH —és — J.UH - segédfeszüll- 1Q0 ségek választása folytán az áramíázifázisok is egyenlőek, az —M— motor —R— szabályozófázisára nézve rezonancia esetén áll, hogy JH

= Jc = 0 105 és általában JH res —JH — JC. Ezzel a 3. ábrabeli áramdiagramm az 5a. és 5b. ábrabeli alakot ölti. 110