126797. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet
Megjelenik 1941. évi május hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126797. szám. VH/g. oszlály. — G. 9043. alapszám. Kapcsolószerkezel. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 29. A találmány tárgya energiatároló felszabadításakor pillanatkapcsolással működő kapcsolószerkezet, főleg olajfürdős érintkezőkkel, amely a már is-5 méretes hasonló szerkezetekkel szemben lényeges előnyöket nyújt. A hasonló rendszerű ismeretes kapcsolószerkezetek érintkezői rendszerint két álló és egy mozgó részből vannak 10 felépítve olymódon, hogy az áramhozzávezetés az egyik álló részhez csatlakozóan, az áramelvezetés viszont a másik álló résztől kiindulva történik, és a két álló rész között a mozgó érint-15 kező az áramkör zárásakor áthidalással összekötést létesít, amit azután az áramkör nyitásakor megszakít. A leggyakrabban használt megoldásoknál a mozgó érintkezőt egy állandóan mtí-20 ködő erő (pl. súly- vagy rugóerő) nyitni törekszik, és az áramkör zárása az állandóan működő erő ellenében ható erővel történik, mely utóbbi erő elektromosan vagy mechanikai módon van 25 létesítve. Mindaddig, amíg ez ellenerő hat, az áramkör zárva van, az ellenerő megszüntetésekor pedig az állandóan működő erő az áramkört nyitja. Ez az elrendezés — amely elektromo-30 san létesített ellenerő esetében a munkaáram elve szerint működik — a legj kisebb beépítési teret igénylő és legegyszerűbb megoldást adja, igen lényeges hátránya azonban, hogy az eset-35 ben, ha jelentékeny áramerősségek következtében vagy bármely más okból az érintkező felületek behegednének, úgy a behegedt érintkezők szétválasztására csak viszonylag szerény mértékű súly- vagy rugóerő áll rendelkezésre, 40 úgyhogy a szerkezet üzembiztonsága nem teljes. Az említett hátrány megvan a szünetáram elvének megfelelő megoldásban is, amelynél az állandó működő erőt az érintkezők zárására és 45 az ellenerőt nyitásukra használják. Mindkét megoldás általánosan használatos, az utóbbi (szünetáramú) megoldást azonban a beépítési térszükséglet megnövekedése miatt főleg kis teljesít- 50 menyekre alkalmazzák. Ismeretes olyan megoldás is, ahol az érintkezők nyitása állandóan ható csekély erővel történik ugyan, bizonyos esetekben, főleg nagy rövidzárlati áramok fellépése esetén 55 azonban egy (pl. mágneses) szerkezet a kapcsolási folyamatot meggyorsítja. Ez aránylag bonyolult megoldás, mely a behegedés ellen szintén nem nyújt védelmet, minthogy a kikapcsolási folya- 60 mat meggyorsítása csak túláramok lekapcsolása alkalmával következik be. Ezzel szemben a behegedés a bekapcsoláskor jön létre, a rákövetkező kikapcsolásnál fellépő áram nagysága- 65 tói teljesen függetlenül. A behegedés elleni védekezés egy ismeretes módja, hogy az áthidaló érintkező mozgását úgy befolyásolják, hogy annak érintkező felületei kikapcsolt ál- 70