126773. lajstromszámú szabadalom • Fertőtlenítőszer
Megjelenik 1841. évi május hó 1. MAGYAR IflAi-ÍI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 126773. szám. IV/h/1. osztály. — W, 7«49. alapszám. Fertőtlenítőszer. Weidner Edmund vegyész, Berlin. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 8. — Nématorsiági elsőbbsége: 1939. évi augusztus hó 2. Ismeretes, hogy stabil, tömény, a használathoz megfelelően hígítandó fertőtlenítőszeroldatok előállítása végett zsíralkoholszulfonátokat fertőtlenítőszerekkel, pl. fenolokkal együttesen alkalmaznak. 5 Fertőtlenítőszerként rodánsavat tartalmazó fertőtlenítőszerek iránt kereslet áll fenn; a rodánsavnak mint fertőtlenítőszernek előnyei kiváltképen orvosi célokra az 10 egyéb fertőtlenítőszerekkel szemben ismeretesek. A rodánsavnak fertőtlenítőszerként való alkalmazásánál abban mutatkoznak nehézségek, hogy a sav némileg csu^ pán csekély töménységben tartós, nagyobb 15 mennyiségben azonban elbomlik, illetve polimerizál. Ellenben erősen hígított oldatok is könnyen kénhidrogént hasítanak le, minekfolytán a rodánsavat tartalmazó fertőtlenítőszerek, kiváltképen a fellépő kel-20 lemetlen szag miatt használhatatlanokká válnak. Ezért stabilizálás végett molibdénvegyületeket és egyéb anyagokat alkalmaztak, amelyek a savban oldhatatlan szulfidokat adnak. Ennek ellenére még egyéb 25 hátrányok is mutatkoztak, mert a rodánsavoldaiok önmagukban vagy sókevérékkel együtt is üledéket képeznek, amely természetesen kifogásolható. A rodánsavnak zsíralkohollal való együttes alkalmazásánál 30 sem adódtak állandó oldatok, kiváltképen a rodánsav nagyobb töménysége esetén. A találmány értelmében rodánsavval mint fertőtlenítőanyaggal és zsíralkoholszulfonátokkal tartós tömény fertőtlenítő-35 szert állítunk elő, amelyet a használathoz megfeleljen hígítani kell. Csupán tömény, a használatkor hígítandó fertőtlenítőszerrel válik lehetővé, hogy azt gyakorlatilag mindenkor és mindenütt használhassuk. Megállapították hogy nagyobb tömény- 40 ségű rodánsavnak 18 szénatomos láncú zsíralkoholszulfonátokkal való együttes alkalmazásánál rétegek képződnek, és az oldat stabilitása nem érhető el; ezenkívül a zsíralkoholszulfonátok habképző hatása 45 nagymértékben csökken. Hasonlóak a viszonyok mintegy 10 szénatomú zsíralkoholszulfonátok alkalmazása esetén is. Meglepő módon kitűnt, hogy a találmány értelmében 12—16 szénatomos láncú 50 zsíralkoholszulfonátok a rodánsavval, még nagyobb töménységben is, stabil oldatokká egyesíthetők, mimellett a szokásos molibdénstabilizátort vagy hasonlót szintén alkalmazunk. 55 Pl. a következő összetételű stabil rodánsav-zsíralkoholszulfonát-oldatot állíthatjuk elő: 48 g nátriumbiszulfátot, 33 g ammoniumrodanidet, 60 40 g 12—16 szénatomos láncú zsíralkoholszulfonátol, 0.2 g molibdénsavat 1 kg-ra vízzel kiegészílünk. Emellett akként járunk el, hogy -először 65 a zsíralkoholszulfonátot-j-rodanidet + molibdénsavat a rendelkezésünkre álló víz fele mennyiségében melegen oldjuk és ehhez az oldathoz a maradék vízben oldott