126759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek hőkezelésére

Megjelenik 1941. évi május hó

i. MAGTAR KIRÁLYI (^pOK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126759. szám. XVI/d. osztály. — F. 8793. alapszám. Eljárás fémek hőkezelésére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1939. évi augusztus hó 11. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi szeptember hó 2. 'Ötvözeteknek magas hőm érsekieteken való izzílással és ezt követő megrezzenlésse! való nemesítését többnyire akként foganatosítják, hogy az ötvözetet először 5 Jzzílókemencében vagy megömlesztett sók, pl. salétrom, kromátok, stb. fürdőjében izzítják és ezt követően vízben, gyakran olajban vagy egyéb nehezen párolgó folyadékokban megrezzentik. 10 Aluminium ötvözeteknek sófürdőben való izzílással és eztkövető vízben való megrezzentéssel foganatosított nemesítésénél megfigyelték, hogy az ekként kezelt árudarabok, kiváltképen bádogok felületén 15 foltok képződnek, melynek kiküszöbölésérc már javasoltak rendszabályokat. így pl. azt javasolták, hogy az izzításhoz alkalmazott ömlesztett salétromfürdőhöz kromátokat adagoljanak abban a feltevésben, hogy 20 a. foltok azért keletkeztek, mert az izzílófürdő huzamosabb használatakor a keletkezett salétrom bomlástermékei az anyagdarabot megtámadják. F.zzel a rendszabállyal a foltképződést ugyan jelentősen 25 lecsökkentették, de nem küszöbölték ki teljesen. Ugy találtuk, hogy a foltképződésre a megrezzen tő fürdő összetételének is jelentős befolyása van. Teljesen tiszta felületű 30 munkadaraboknak, pl. bádogoknak tiszta vízbe való bevitelekor foltképződés nem következik be. Az üzemben azonban gyagyakorlatilag nem kerülhető el, hogy a megrezzentendő bádogok felületére az izzí-35 láshoz használt só öm led ék jelentős maradékai ne tapadjanak, melyek azután a bádogokkal együtt a megrezzentő vízbe jutnak és annak összetételét az idő folyamán annyira megváltoztatják, hogy az mindinkább alkalikus kémhatásúvá válik. A 40 megrezzentő víznek effajta lúgosodása nem csupán akkor következik be, ha az izzításhoz használt sóömledék önmagában gyengén alkalikus kémhatású, hanem meglepő módon akkor is, ha a sóömledék alkali- 45 tását savanyú kémhatású sók, mint pl. bikromátok hozzáadásával semleges kémhatásig kiegyenlítettük. Ez a jelenség valószínűleg az izzítófürdő főalkatrészét a rendszerint képező salétromnak vízgőzzel 50 való érintkezésekor bekövetkező bomlására, vezethető vissza, amikoris nitrogénoxidok és szabad alkáli keletkezik. A foltképződés közvetlenül a megrezzentő víz alkalitásától függ és növekvő alkalitásá- 55 val szintén növekszik. : E felismerés hasznosításánál kitűnt továbbá, hogy a megrezzentő víz összetételétől függő foltképződést kiküszöbölhetjük, ha a víz pH értékét savaknak, cél- 60 szerűen ásványi savaknak hozzáadásával állandóan a semleges pont alatt tartjuk. Erre a célra előnyösen oly savakat alkalmazunk, amelyek anionjaik alakjában 65 az izzításhoz használt sóömledékben jelen vannak. Ekként pl. oly izzítófürdők alkalmazása esetén, melyek kromáladalékkal" ellátott salétromból állanak, a megrezzenlő vizet krómsav hozzáadásával sa- 70