126749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulájú nitrogéntartalmú termékek előállítására

2 126749. dehideket formaldehid helyett célszerűen oly esetekben alkalmazhatjuk amikor utóbbi oldhatatlan vegyületeket alkot az aminnal, ami pl. feniléndiaminklorid vagy ß-naftil-5 amin alkalmazásakor fordul elő. Poliamidekként olyanok jönnek tekintetbe, melyek oly vegyületek polimerizálásakor, mint amilyenek a metakrilsavamid, akrilsavamid és egyéb hasonló telítetlen savami-10 dok, keletkeznek. A polimetakrilsavamid különösen alkalmas. Különösképen oly polimer vegyületek mutatkoztak hasznosaknak, melyek alacsony vagy közepes viszkozitású vizes oldatokat adnak, míg na-15 gyobb viszkozitású oldatok alkalmazásánál nehézségek léphetnek fel. Alkalmazhatjuk telítetlen savamidoknak és egyéb polimerizálható anyagoknak, pl. akrilsavnak, melakrilsavnak és vinilészternek elegypoü-20 merizátumait is. Hasonlóképen tekintetbe jönnek oly vízoldhatő anyagok, melyek polimer savnitrilnek, mint pl. poliakrilsavnitrilnek, részleges alkalikus hidrolízise útján kaphatók. 25 Az egymással reagáló anyagok viszonyát változtathatjuk, minthogy nem szükséges az, hogy azokat pontosan ekvivalens menynyiségeikben alkalmazzuk. IS mellett azonban az aldehid mennyiségét célszerűen 30 úgy választjuk meg, hogy felesleg, amely a végső oldat szagáról könnyen felismerhető, ne legyen jelen. A végett, hogy a reakcióelegy kívánt hidrogénionkoncentrációját beállítsuk, mind 35 szerves, mind szervetlen savakat alkalmazhatunk. A szervetlen savak közül, pl. célszerűen kénsavat, foszforsavat, metafoszforsavat, pirofo.szforsavat, vagy polifoszfor•savat, alkalmazhatunk. Ilyen savak alkal-40 mazása esetén a vizes reakciós oldat pH-értékét kb. 4-re állíthatjuk be. Szerves savakként különösen alifás karbonsavakat, és pedig mind egybázisú, mind több-bázisú savakat alkalmazhatunk, melyek hid-45 roxilcsoportokat is tartalmazhatnak. Ilyen savak példáiként megemlíthetjük a hangyasaval, ecetsavat, propionsavat, vajsavat, oxálsavat, tejsavat és borkősavat. Szerves savak alkalmazásakor a reakciő-50 oldat kevésbbé savas lehet, mint amikor szervetlen savakat alkalmazunk és például 6—6,5 pH-éríéket mutathat fel. A sorrend, amelyben a reagáló anyagokat egymással összekeverjük, különböző 55 lehet. így pl. eljárhatunk úgy, hogy először az amint közömbösítjük és az oldatot gyengén megsavanyítjuk, majd az aldehidet és végül a poliamidét adagoljuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a poliamidét adagoljuk az aminoldathoz és csak azután ada- 60 góljuk az aldehidet. Az amin és aldehid sav távollétében is reagálhatnak egymással, amiután a poliamidot adagolhatjuk. Ebben az esetben az amin és aldehid reakciólermékét megsavanyítjuk, mielőtt a poliami- 65 dot hozzáadagolnók. Reagáltathatjuk a poliamideket az aldehiddel is, amiután az amint engedjük behatni, és pedig sav hozzáadásával vagy a nélkül. A nitrogéntartalmú kondenzálási termé- 70 keket, mint már említettük, festési segédanyagokként alkalmazhatjuk. Bőr festésénél e nitrogéntartalmú termékek előzetes alkalmazásával a festék felületi rögzítését érjük el és különösen fedett egyenletes 75 festést kapunk. E mellett célszerűen úgy dolgozunk, hogy a bőrt először e nitrogéntartalmú kondenzálási termékek oldatával közönséges vagy magasabb hőmérsékleten kallózzuk és azután akár azonnal e kezeléshez csatlakozóan, akár pedig a 80 szárítás és ványolás után, savanyú és szubszlantív festékekkel festjük. Adott esetben úgy is eljárhatunk, hogy a nitrogéntartalmú kondenzálási termékek kimerült fürdőjéhez adagoljuk a feslékoldalot. Közös 85 alkalmazás, illetve a festékoldalhoz való adagolás nem lehetséges, minthogy így zavaró pelyhes kicsapódások képződnek. Különleges esetekben a bőrt a festés után is, illetve a festés előtt és után kezel- 90 hetjük ezekkel a nitrogéntartalmú termékekkel, hogy a festék további rögzítését idézzük elő. Texlilanyagok festésénél célszerűen úgy járunk el, hogy ezeket előbb a n'ilrogénlar- 95 talinú kondenzálási termékek vizes oldatával itatjuk és ezt követően savanyú festékekkel festjük. Ezáltal a festéket a szövedéken jobban rögzítjük. Ilymódon, pl. lehetségessé válik, hogy cellulózatartalmu 100 szövedékeket, amelyek e kezelés nélkül közvetlenül nem festhelők savanyú festékekkel, aránylag egyszerű módon, savanyú festékekkel kezeljünk és ezáltal a szükséges rögzítést előidézzük. 105 Számos esetben egyenletes festéseket kapunk azáltal, hogy a szövedéket magasabb hőmérsékleten kezeljük a nitrogéntartalmú kondenzálási termékekkel, majd idmossuk és 40—50 C°-on szárítjuk. A sa- no vanyú festékekkel való festés ebben az esetben tehát csupán a szárítás után következik. Számos esetben az is nagyon