126736. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges szénből készült test rá- és beöntött vértezettel
Megjelenik 1S41. évi május hó 1. MAGYAR KIRÁLYÍ S2ABADAIMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126736. szám. V/g/2. (VH/g., lV/h/1.) osztály. — C, 5399. alapszám. Mesterséges szénből készült test rá- és beöntött vértezettél« C* Conradty cég, Nürnbergé A bejeleniés napja; 1939. évi november hó 18. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi február hé 24. Mesterséges szenekel, melyekkel villamos áramot akarunk átvinni, fémbe szokás foglalni. A- mesterséges szénnek az egész elektrotechnikai iparban 5 áramszedő érintkezőkön való sokoldalú alkalmazása ezt a rendszabályt szükségessé teszi, egyrészt, hogy a szénről a fegyverzeten át az áramvezető berendezés többi részéhez és részétől le-10 hetőleg jó áramátmenetet érjünk el, másrészt, hogy a szénből készült, áramleszedő érintkezőt a fémfoglalat segélyével a szőbanforgó készülékekbe, berendezésekbe, stb. lehetőleg sokol-15 dalúan beépíthessük, valamint annak az üzemi igénybevételek megkövetelte szilárdságot adhassuk. Eddig, a szén befoglalására úgy jártak el, hogy a szenet vörösréz- vagy 20 sárgarézfoglalatokba nyomták vagy ilyenek közé szorították, a szénre fémkengyeleket forrasztottak, csavaroltak vagy szegecseltek, továbbá a szénszerelvények előállítására a foglalatot a be-25 léje foglalt szénrésznek fémmel való körülfecskendezésével vagy körülöntésével létesítették. Mindezeknek az eddig ismert eljárásoknak, melyek széntesteknek fémfoglalattal váló ellátását eéloz-30 ták, hátrányaik vannak, melyek kiküszöbölése jelentéken}' előnyként érvényesülne. A szénre tolt vagy szorított foglalatok a nftgy áramátmeneti veszteségek 35 következtében az érintkező berendezés nagyfokú felhevülését, ennek következtében a fém kifáradását és a szén meglazulását okozzák, nem is szólva arról, hogy az ilyen szerelési módok mozgó érintkezők számára már pusztán 40 erőművi szempontból eleve elégtelenek, mert az a veszély forog fenn, hogy a szén a foglalatból kitolódik vagy az üzemben előforduló rázkódtatások folytán mind jobban 'meglazul. 45 A szén és a foglalat közötti csavaros szegecskötéseknél hasonló hátrányos jelenségek mutatkoznak, így elégtelen villamos érintkezés, mely fokozódó üzenltartamnál a szikraképződés és fel- 50 hevülés következtében még jobban romlik és a kapcsolat erőművi szilárdságát azonos mértékben mindinkábbl csökkenti, míg végül az érintkező használhatatlanná válik. 55 Forrasztott érintkezőknél a gyakorlat azt mutatta, hogy nagy megterhelés esetében a forrasz meglágyul, amikor is a már ismertetett pusztító jelenségek mutatkoznak és ezek végül az. 60 érintkezőket üzemi szempontból használhatatlanná teszik. Rörülöntőtt fegyverzetes széttérintkezőknél (lásd a mellékelt rajz 1. ábráját) az (At ) szén azért lazul meg, mert 65 a körülöntött (bt ) fegyverzet a felmelegedés következtében kiterjed. Ha e hőhatások elkerülésére a körülöntött fém tömegét növeljük, mint ezt a 2. ábrán (b3 )-nél mutattuk, akkor a íegy- 70