126724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamosan vezető anyagból készült gőzkazánokban és más hasonló tartányokban kemény, rétegalakú lerakódások képződésének megakadályozására
Megjelenik 1941. évi április hó^l5. •1UGTAR KIRÁLYI ápBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126724. szám. VH/i. (V/e/2.) osztály. — Sch. 5921. alapszám. Eljárás és berendezés villamosan vezető anyagból készült gőzkazánokban és más hasonló tartányokban kemény, rétegalakú lerakódások képződésének megakadályozására Schirmer Anton mérnök, Wien. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 14. — Németorsiági elsőbbsége: 1939. évi március hó 27. Villamosan vezető anyagú tartányokban lerakódások útján keletkező kérges rétegek képződésének megakadályozására különböző villamos eljárások 5 ismeretesek. így például eljártak úgy, . hogy a tartányok falán át csupán milliamper nagyságrendű egyenáramot vagy lüktető áramokat vagy nagyobb intenzitású váltakozó áramokat vezetio lek át. Ezek az eljárások nem váltak be, mert téves feltevésekből indultak ki. Beható vizsgálatok folyamán a következőket állapítottuk meg: 15 Az ilyen kéregképződésnek megakadályozása szempontjából, amennyiben villamos eljárással dolgozunk, az áramfluxtis egymagában nem mérvadó, ellenben lényeges a potenciálnak a tar-23 tány falain való megoszlása, amely függ a hőviszony októl és a tartány szerkeze. létől és amelyet úgy kell felépítenünk, hogy a fűtetlen, hűvösebb, a tartány tartalmával, például a vízzel közvet-23 len érintkezésben levő tartány alkatrészeknek magasabb pozitív villamos potenciáljuk, míg a fűtőfelület azon részeinek, amelyeket a vezető gőzréteg választ el, negatív villamos potenciál-ÍO juk legyen. Ezt a feltételt az 1. ábra kapcsán magyarázzuk. A tartány falát ' a vázlatban —W-— induktív ellenállással tüntettük fel. Ezzel az ellenállással párhuzamos a tartam7 — J— tartalma. 35 A tartány fala és a tartány tartalma tisztán villamos szempontból tekintve, mint kondenzátorfegyverzetek foghatók fel, amelyeket egymástól a gőzréteg alkotta — D— dielektrikum választ el. Csak a fűtetlen vagy a hűtött helyeken 40 állanak a víz és a tartány fala egymással közvetlen érintkezésben. Itt a dielektrikum hiányzik; mindkét fegyverzetnek ugyanaz a potenciálja van; ezek a pontok a tartány tulajdonképeni 45 —E— földelési pontjai- Hogy már most az intermolekuláris folyamat következtében negatív töltésű, a folyadékban szuszpendált, kéregalkotó részecskéknek a gőzkörzetbe való behatolását 50 meggátoljuk, a fűtőf el illetet ábrázoló —W— fegyverzetet negatív és a földelt —J— fegyverzetet, tehát a tartány tartalmát pozitív potenciálra kapcsoljuk. Az' alábbiakban kifejlett árambeveze- 55 léssel a tartány —W falában a kívánt polaritása —eg feszültségesést létesítjük, amely a párhuzamosan kapcsolt kondenzátorokban a hatásos villamos mezőt indukálja. 60 A 2. ábra példaként meredekcsöves kazánt mutat: a szaggatva rajzolt —H— vonal a fűtőgázok útját jelöli, —i—- az áramforrás iránya, —Sp— a tápvíz-bevezetés. A tápvíz hűtőhatása és ,a. gá- 65 zoknak már csökkent fűtőhatása következtében a hátsó —B— forraló az egész kazánberendezés leghűvösebb helye. Ezt a helyet pozitív potenciálra kapcsoljuk. Az elülső —L— és —M— 70
