126703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés keményfejű sinek és más hengerelt darabok előállítására
leágazó csöveknek —b— szelepeik vannak. A kormányhelyről a fővezeték —G, Gt — csapok útján, például hidraulikus —F— nyomóhenger közvetí-5 lésével zárható. E henger meghoszszabbított dugattyú rúdjával a —G, Gj— zárócsapok vannak összekötve. Az —F— henger működteti egyúttal a —H— csapot is, amely a —J— vezető téket zárja vagy nyitja. E vezetékből, amelyben levegő vagy gőz áramlik, a - H— csap mögött, leeresztő —K, K1? K5 — csövek ágaznak le, amelyek a sín gerincéről a hengerlésből visszamaradt 15 revét és egyúttal az ott összegyülemlő, például Íeí'ecskendezés következtében a síngerincre jutott vizet fújják le. Hogy a sínt a Íeí'ecskendezés után könnyebben távolítsuk el, a rendszert 20 az ugyancsak a kormányhelyről állító It —L— vezérlőhenger útján, emeltyűáttétel közvetítésével, a vonalkázott helyzetbe hozzuk, amint az a 3. ábrán látható. A víz bevezetéséhez való 25 íőcsővezeték, valamint a gőzhöz, illetőleg levegőhöz való mellékcsővezeték is az — M, Mf — illetőleg —N— tömszelencékben forgatható. A tulajdonképeni permetező az —0— peremek el-30 rendezése következtében némileg állítható úgy, hogy a mindenkori szükséglet szerint vagy az egyenes sín futófelülete vagy a görbített sín vezetőfelüíete nemesíthető. A vezetőfelületek és 35 a futófelületek nemesítése magától értetődően egyidejűleg is foganatosítható olymódon, hpjgy az egyes permetezőknél a lefecskendezést a sín egy és ugyanazon átmenetekor megfelelően 40 beállítjuk. Az előzőkben leírt szerkezetek a legkülönbözőbb módokon alkalmazhatók, így például a —4, 5, 7— és —9— permetezők működésbe léphetnek, míg a 45—6— és —8— fúvókák zárva maradnak. A zárás következtében előállott, közbenső téren való lassú áthaladáskor a hengerelt darab belülről ismét megereszthető. A hatás ugyanaz, mint 50 az ismert merítő eljárás esetén, amelynél a sínt, időnkénti megszakításokkal, néhányszor víztartályba merítjük. A síntalp hűtésére alkalmazható rózsát vagy —P— rózsacsoportot a 3. 55 ábrán vonalkázva tüntettük fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kemény fejű, nevezetesen részaránytalan keresztmetszetű sínek, mint barázdás sínek és hasonló hengerelt darabok előáliítá- ^ sara, amikoris az edzés és megeresztés végeit a hengerelt darabot, a hengerek közül való kilépés után, hűtőközegöv hatásának tesszük ki, melyre az a jellemző, hogy a hen- 65 g ereit darabot a hűtés útján való kezelésnek a lapos helyzetben vetjük alá, mikoris az a felület, amelyet a hűtőközeg hatásának különösen ki kell tennünk, a vízszintes hűtési öv 79 felé esik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre az a jellemző, hogy a sín görbülését vagy vetemedését a laposan fekvő sín, ille- 75 tőleg a hengerlési öv talpoldalára irányuló hűtőközeg áramának járulékos behatása útján, önmagában ismert módon akadályozzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti el- so járás foganatosítási módja, keményfejű, barázdás sínek előállítására, melyre az a jellemző, hogy a sín futófelületének a hűtőközeggel való kezelését a sín vezetőfelületének a 85 hűtőközeggel való kezelésétől elkülönítve végezzük. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre az a jellemző, hogy a hűtőközeg fá- 90 tyolának yízszintes helyzetét a hűtőközeg állandó nagyságú nyomásának fenntartása útján biztosítjuk. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre az 95 a jellemző, hogy a hűtőközeggel való helyi és időleges kezelést, valamint a szövetszerkezet befolyásolásának hatásmélységét a hűtőközeg mennyiségének változtatásával, valamint a 100 hűtőközeg hatásának a hengerelt anyag pályájához viszonyított, helyi áthelyezésével szabályozzuk. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre az 105 a jellemző, hogy a hengerelt darabon esetleg összegyülemlő, feles hűtőközeget áramló nyomóközeg — célszerűen levegő- vagy gőzáram — útján távolítjuk el a hengerelt da- 11» rabról.