126671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomástálló üreges fémtest előállítására
Megjelenik 1941. évi április hő lS. MAGYAR KIRÁLYI «slÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126671. szám. ' XXI/c. (Xll/e.) osztály. — D. 5065. alapszám. Eljárás nyomástálló üreges fémtest előállítására. Debor Hermann mérnök, München és Debor Róbert mérnök, Obermenzíng (München mellett). A bejelentés napja: 1938. évi március hó 18.—'Németországi elsőbbsége: 1937. évi április hó 1. A találmány eljárás olyan különleges üreges fémlestek előállítására, amelyek elsősorban nagynyomású gázok felvételére használhatók és melyeknek lehetőleg kis 5 súllyal kell rendelkezniök. A találmány szerinti eljárással elsősorban gömbalakú, vagy más, több irányban görbüli üreges testeket állíthatunk elő. A szóbanforgó üreges testeket a követ-10 kező (egyenként hasonló célokra már felhasznált) rendszabályok új kombinációjával állítjuk elő: 1. az üreges kiindulási, lest, például hengeres cső kitágítandó helyének felhevítése, 2. a kitágulásnak be-15 lülről haló gáznyomással történő támogatása, 3. a kiindulási test végeire, például a csővégekre egyidejűleg tengelyirányú nyomás kifejtése. A találmányt az eljárásnak az az új-20 szerű foganatosítása jellemzi, mely szerint az önmagában véve ismeretes módon, villamos fűtőáramkörbe ellenállásként bekapcsolt kitágítandó rész felhevítését addig fokozzuk, míg a fém nemcsak kép-25 lékennyé válik, hanem már az alkalmazott belülről ható rugalmas nyomás hatására; maradó alakváltozást szenved és a test falvastagságát a kívülről ható — csöveknél tengelyirányú — összenyomás meg-30 felelő szabályozásával egyidejűleg úgy szabályozzuk, hogy az újonnan alakított üreges lest ugyanolyan falvastagságú legyen, mint az üreges kiindulási test a tágítás előtt, vagy hogy falvastagsága a kiindu-35 lási falvaslagságnál előre meghatározott mértékben kisebb vagy nagyobb legyen. Ilyen módon — a szerint, amint azt a felhasználás célja megkívánja — akár egyenletes falvastagságú üreges testeket, akár pedig olyanokat is előállíthatunk, 40 amelyek falvastagsága a test különböző helyein a szükséghez képest különböző. Az üreges fémtestnek a (önmagában; véve ismeretes) villamos ellenállásfűtési útján történő felhevítése lehetővé teszi, 45 hogy a fémnek a fémrészecskék egymáshozképesli helyváltoztatásához szükséges nagyfokú képlékenységét annyi ideig tartsuk fenn, amíg az alakítást teljesen be nem fejeztük. Ez a hevítési mód lehetővé 50 teszi az új fémtest járulékos hőkezelését is. Ha például acélból készült üreges testet, legnagyobb jósági érték elérésére, utólagos hőkezelésnek kell alávetni, úgy ezt a járulékos hőkezelést közvetlenül az ala- 55 kítás után végezhetjük, például a hőmérséklet csökkentése vagy növelése vagy e két műveletnek a szükséges váltakozásban való foganatosítása útján. Az acélból készült üreges test normalizálását is 60 végezhetjük még az alakmásban közvetlenül az alakítás után. Ha tehát például hengeres csőből gömbalakú testet akarunk készíteni, akkor a térfogata övei és a találmány szerint lényegé- 65 ben változatlanul maradó felület mellett, nem az anyag nyúlásán, hanem a csőköpeny ulánlolásán alapszik, ami a gömbköpenyképzéssel arányosan történik. így pl. 50 mm átmérőjű és 200 mm hosszú hen- 70