126641. lajstromszámú szabadalom • Könnyűkőmasszák és eljárás előállításukra

126641. 3 már 3—4 óra is megfelel. Másrészt az összeőrlési általában hátrány nélkül 36 órai és ezt meghaladó tartamra is kiter­jeszthetjük. Az összeőrlés természete és 5 tartama azonban az alkalmazott őrlőbe­rendezéstől, a gázképző mineműségétől és a felhasznált hordozóanyag keménységé­től függ. Rendszerint azonban ügyelni kell arra, hogy a hordozóanyagot pl. alumíni-10 umporral való összeőrléskor annyira ap­rítsuk, hogy 4900 szemű szitán csak 10 °/o maradékot hagyjon vissza. A finomra őr­lés még messzebbmenő is lehet. Gazda­ságossági okokból azonban nem ajánla-15 los 10000 szemű szitán 5 °/o maradékot adó finomságon túlmenni. Az összeőrléssel a tapadást javítjuk, azonban a fémport egyidejűleg végső fi­nomságban fel is osztjuk és pedig olyan 20 finoman, hggy őrléssel egymagában egy­általában nem volna lehetséges. E hatás elérésére előnyösen keményebb anyagok­ból indulunk ki. A találmány értelmében ug\'anis min-25 denekelőti az fontos, hogy a megszilárdí­tandó masszának pórusnagN^ságát igen kis értéken tartsuk, mert fokozódó finomság­gal az-egyenletes eloszlás még inkább biz­tosítva van, mint gorombább pórusok ese-30 lén és mert ugyanekkor a szélkeveredés­nek — a .gázbuborékok a felszínre való emelkedésének — veszélye teljesen ki van küszöbölve. A makropórusok nagyságának kis érté-35 keh való tartása révén, melyet mindenek­előtt a gázhajtószernek megfelelően finom eloszlásával is érünk el, a formáláskor a legcsekélyebb mennyiségű hulladékkal dolgozhatunk. A formák túlságos megtöl-40 tődése, azaz a megduzzadó masszának a formafalakon való túlemelkedése a leg­csekélyebb mértékre csökken. Sőt még az is megengedhető, hogy a formát a massza jellegének bárminő kedvezőtlen befolyá-45 solása nélkül a hajtás befejezte után mész­szemenő kisimítás céljából, megrázzuk. A gázhajtószernek a hordozóailyjagra' való felvitelével, ezzel való egyesítésével és esetleg összeőrléssel való továbbmenő 50 elosztásával elkerüljük, hogy a hajtandó masszában a gázhajtószerek egyes pon­tokon összehalmozódjanak. Ez a jelenség, mely az említett intézkedés nélkül feltét­lenül fellép, ezeken a helyeken különben 55 goromba pórusok keletkezését okozza. Meglepő az a megfigyelésünk, hogy e kö­rülmény volt az alkat szabálytalanságai­nak, a szilárdságok csökkenésének és a fagyállóság hiányának főoka. A feltaláló kísérletei azt eredményezték, 60 hogy pl. cementből és homokból a szoká­sos lejárásokkal előállított 0,8 fajsúlyú gáz­betonmasszánál legjobb esetben csak kb 30 kg/cm2 szilárdság volt elérhető, ha azonban a homok 1/10 részéi az alumí- 65 niumporral 5 órán át összeőröltük, akkor a gázbetonmassza azonos fajsúlyának el­érésekor annak szilárdsága 80 kg/cm2 -re emelkedett. Azonos alkatrészekből azonos vízmennyiséggel, de gázhajtószer alkalma- 70 zása nélkül kevert habarcsmassza szilárd­sága 1.4 fajsúly esetén ugyancsak csupán 80 kg/cm2 "volt Ezek a számok azt mutatják, hogy a pórusok megfelelő elosztásával, ezeknek 75 egyenletes nagyságon való tartásával, va­lamint további lehetséges kicsinyítésükkel semmiképen sem várt hatások érhetők el. Ha nagyobb vízmennyiséggel dolgozunk, azaz a mikropórusoknak az összpórustér- 80 ben való hányadát 60 0/0-ot meghaladó ér­tékre állítjuk be, akkor, mint már említet­tük, a makropórusok pórusátmérőjének átlagos középértéke az 1,0 mm-et megha­ladja. Ez annak a következménye, hogy 85 ez esetben a massza jellegét lényegében a mikropórusok befolyásolják, tehát a makropórusok pórusnagysága már nem olyan jelentős, mint kisebb mikropórus­tartalom esetén. Ez esetben ajánlatos a 90 vízmennyiséget úgy szabályozni, /hogy gáz­hajtószerek alkalmazása nélkül legalább 0,9 fajsúlyt kapjunk. Az erre a fajsúlyra való beáilítás azt jelenti, hogy 1000 liter vízre kb 900 kg szilárd anyaggal kell 95 dolgozni. Cement alkalmazása esetén a vízmennyiséget a jelenlevő összes szilárd­anyagnak legalább 25 o/o-ára, mésszel ké­szített masszák, pl. égetett mész esetén legalább 60 o/o-ára kell beállítani. 100 • A víztartalomnak ez a határa általában a kiindulási anyagoknak a szokásos port­landcementével megegyező finomságban való felhasználása esetére érvényes, mely cemenlfinomságnál normálisan cm2 -enként 105 4900 szemű szitán kb 10 °/o maradékot ka­punk. Ha nagyobb finomságú kiindulási anyagokkal van dolgunk, akkor a nyers­keverék víztartalmát fokozhatjuk, míg go­rombább kiindulási anyagok esetén a víz- no mennyiséget kisebb, tehát a fajsúlyt vala­mivel nagyobb értéken kell tartanunk. A találmány szerinti eljáráshoz alkal­mazandó gázhajtószerek mennyiségei lé-

Next

/
Thumbnails
Contents